A modern webalkalmazásokban gyakran előfordul, hogy valós idejű adatokat kell lekérdezni, például időjárási információkat. Az OpenWeather API egy népszerű eszköz az időjárás adatok megszerzésére, azonban az adatok lekérése és kezelése során különféle kihívásokkal szembesülhetünk. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy hogyan kezeljük hatékonyan az API hívásokat, különösen akkor, amikor a felhasználó dinamikusan változtatja a keresési feltételeket. Az alábbiakban részletesen bemutatom, hogyan optimalizálhatjuk az OpenWeather API lekérdezéseit Angular alkalmazásunkban, különös figyelmet fordítva az eszközök hatékony használatára és az alkalmazás teljesítményére.

A getCurrentWeather metódust úgy alakítottuk át, hogy rugalmasan kezelje a keresési paramétereket. Korábban a város neve volt az egyetlen érvényes keresési paraméter, azonban most lehetőség van arra, hogy a felhasználó nemcsak városnevet, hanem irányítószámot is megadhasson, vagy akár mindkettőt kombinálva használhassa. A search paraméter típusát most már a string vagy number értékek közül választhatjuk, és a megfelelő API paraméterek (q vagy zip) automatikusan kiválasztódnak az alkalmazás futása során.

A getCurrentWeather metódusba beépítettük az üzleti logikát, és így megfelelő célpontot biztosítottunk az egységteszteléshez. Azonban az ilyen típusú metódusok gyakran túllépnek egyetlen felelősségen, ami sértheti a SOLID elveket. Ennek elkerülése érdekében a kódot refaktoráltuk, és a HTTP hívást egy különálló segédfunkcióba, a getCurrentWeatherHelper metódusba helyeztük. Ez a metódus mostantól kizárólag a lekérdezés elküldésére és az adatok feldolgozására koncentrál, míg a getCurrentWeather metódus már csak az alkalmazás logikai rétegét kezeli.

A getCurrentWeatherHelper segítségével az API hívásokat könnyedén kiterjeszthetjük anélkül, hogy módosítani kellene a kódot. Például bevezettük a getCurrentWeatherByCoords metódust, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó földrajzi koordináták alapján is lekérdezze az aktuális időjárási adatokat. Így a kódot könnyen bővíthetjük anélkül, hogy a meglévő funkciókat módosítanunk kellene. Az ilyen típusú kiterjesztés az open/closed elvet követi, amely a SOLID egyik alappillére.

A getCurrentWeatherByCoords metódusban a latitude és longitude paraméterek alapján történik a lekérdezés. Ez a funkció is a getCurrentWeatherHelper metódust hívja meg, így biztosítva a kód újrafelhasználhatóságát és karbantarthatóságát.

A szolgáltatásunk további fejlesztésével a felhasználói élményt is javítottuk. Az Angular formák és az RxJS funkciók kombinálásával a keresési mezőhöz hozzáadtunk egy valós idejű keresési funkciót. A felhasználó által beírt keresési kifejezés valós időben elindítja a lekérdezést, és a válaszokat azonnal megjeleníti az alkalmazás.

Fontos, hogy a felhasználók által megadott adatok formátuma változó lehet: a felhasználók városnevet, irányítószámot vagy mindkettőt megadhatják, esetleg országkódot is hozzáadhatnak. A bemeneti adatokat megfelelően kell feldolgozni, hogy az alkalmazás zökkenőmentesen működjön mindenféle bemenettel. A String.split és a trim függvények segítségével feldolgozhatjuk a bemeneti adatokat, és biztosíthatjuk, hogy azok mindig helyes formátumban kerüljenek a lekérdezésbe.

A keresési funkciók fejlesztése során fontos figyelembe venni a teljesítményt is. Mivel minden egyes billentyűleütés után kérés kerül a szerverhez, könnyen túlerőltethetjük a rendszert, különösen, ha a felhasználó hibázik vagy gyorsan módosítja a keresési feltételeket. A felhasználói élmény javítása érdekében bevezethetjük a "debounce" és "throttle" technikákat, amelyek korlátozzák, hogy hány kérés érkezhet a szerverhez egy adott időintervallum alatt. Az RxJS könyvtár debounceTime operátorával könnyen beállíthatjuk, hogy a keresés csak akkor történjen meg, amikor a felhasználó befejezte az írást, és a rendszer csak a legutolsó karakterek alapján küldjön lekérdezést.

A debounceTime bevezetésével elkerülhetjük, hogy a felhasználói bevitelt minden egyes karakter után feldolgozzuk. Ez különösen fontos a mobil eszközökön, ahol a hálózati sebesség és az akkumulátor élettartama is korlátozott lehet. Ezen kívül a felhasználókat informálhatjuk arról, hogy hogyan adhatják meg az országkódot is a keresés során, ami segíthet a pontosabb eredmények elérésében.

A fejlesztés során figyeljünk arra, hogy az alkalmazás mindig a legújabb változtatásokkal működjön, és hogy a felhasználói élmény folyamatosan javuljon. Az optimalizálás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a rendszer ne csak a funkciók szempontjából legyen hatékony, hanem a karbantarthatóság és a tesztelhetőség is kulcsfontosságú legyen. Az Angular és RxJS eszközök alkalmazása lehetővé teszi, hogy az alkalmazásunk mind a fejlesztés, mind a felhasználói élmény szempontjából kifogástalanul működjön.

Hogyan építsünk szerepalapú navigációt Angular alkalmazásban?

A navigáció szerepe az alkalmazásokban alapvető fontosságú, hiszen az érintettek élményét (UX) nagymértékben befolyásolja, hogyan navigálnak az alkalmazáson belül. A szerepalapú navigációval az alkalmazásba bejelentkezett felhasználók számára más típusú hozzáférést biztosíthatunk, míg a be nem jelentkezett felhasználóknak korlátozott jogosultságokkal rendelkező felületet mutathatunk. A sikeres alkalmazáskezelés érdekében rendkívül fontos a pontos feltételek szerinti navigáció implementálása. Az alábbiakban bemutatott lépések segítenek a login komponens és a szerepalapú navigáció implementálásában.

Miután elkészítettük a LoginComponent komponenst, amely kezeli a bejelentkezési űrlapot, az alábbi lépések segítenek abban, hogy az alkalmazás megfelelően reagáljon a felhasználó belépési állapotára.

A HomeComponent-ot frissítenünk kell, hogy a felhasználó csak akkor láthassa a belépési űrlapot, ha még nincs bejelentkezve. A displayLogin változó eltávolítása után az AuthService segítségével közvetlenül elérhetjük a felhasználó hitelesítési állapotát az alkalmazásban. Ehhez az async pipe használatával lehetőségünk van arra, hogy dinamikusan frissítsük a felületet a felhasználó hitelesítési állapotának változásakor. Az alábbi kód például ellenőrzi, hogy a felhasználó be van-e jelentkezve, és ennek megfelelően jeleníti meg a különböző elemeket:

typescript
export class HomeComponent {


  constructor(public authService: AuthService) {}
}

A HomeComponent sablonjában a *ngIf struktúrával és az async pipe használatával biztosíthatjuk, hogy csak akkor jelenjen meg a belépési űrlap, ha a felhasználó nincs bejelentkezve:

html
<ng-container *ngIf="(authService.authStatus$ | async)?.isAuthenticated; else login">
  <p>This is LemonMart! The place where everybody gets a lemon...</p>
</ng-container>
<ng-template #login>
  <app-login></app-login>
</ng-template>

Ezek után a LoginComponent-ot csak akkor jelenítjük meg, ha a felhasználó még nem jelentkezett be, és eltávolítjuk a helyi változókat, amelyek a navigációs állapotot kezelték, mivel az AuthService segítségével közvetlenül elérhetjük ezt az információt.

A navigációval kapcsolatos másik fontos elem a felhasználói profil kezelése. Az AppComponent-ben elhelyezett profil ikon dinamikusan változhat, ha a felhasználó rendelkezik profilképpel. Ebben az esetben a account_circle ikont egy képre cserélhetjük, ha a felhasználó beállított képet:

html
<ng-container *ngIf="auth?.status?.isAuthenticated">
  <ng-container *ngIf="auth?.user?.picture">
    <img [src]="auth.user.picture" alt="Profile Picture" class="image-cropper" />
  </ng-container>
  <ng-container *ngIf="!auth?.user?.picture">
    <mat-icon>account_circle</mat-icon>
  </ng-container>
</ng-container>

Ez biztosítja, hogy a felhasználó képe megjelenjen, ha az elérhető, így a profilja személyre szabottabbá válik. A képek optimalizálása érdekében az NgOptimizedImage direktíva használata ajánlott, amely segít a képek gyorsabb betöltésében, miközben figyelembe veszi az alkalmazás teljesítményét.

A navigáció funkciójának tökéletesítéséhez fontos a szerepalapú jogosultságok pontos kezelése. Az AuthService-ben tárolt hitelesítési státusz alapján a felhasználók különböző tartalmakhoz férhetnek hozzá, míg a nem hitelesített felhasználók csak a számukra engedélyezett részeket láthatják. Ezen kívül a felhasználói jogosultságok figyelembevételével célszerű implementálni a különböző menüpontokat és egyéb információkat, amelyek csak a megfelelő jogosultságokkal rendelkező felhasználók számára elérhetők.

A megfelelő validációk alkalmazása kulcsfontosságú az alkalmazás minden formájánál. A LoginComponent példájánál látható, hogy a bejelentkezési űrlap érvényesítése kulcsfontosságú a felhasználói élmény biztosítása érdekében. Az Angular egyik nagy előnye a reaktív formák használata, amelyek lehetővé teszik a validációk könnyű újrafelhasználhatóságát. A validációs logikát egy külön fájlban (pl. validations.ts) célszerű tárolni, így azt később is könnyedén alkalmazhatjuk más formák esetén.

A következő lépés a validációk központosítása és tesztelése. A validations.ts fájlban célszerű a leggyakoribb validációkat, mint például az email és jelszó validálása, egy központi helyen kezelni. Ezáltal a kód tisztábbá válik, és a validációk újrafelhasználása is könnyebbé válik.

Végül, fontos megemlíteni, hogy a szerepalapú navigáció nemcsak az alkalmazás struktúráját javítja, hanem a felhasználói élményt is. A pontos jogosultságok kezelése, az intuitív navigációs rendszer és a felhasználói profil dinamikus megjelenítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkalmazás vonzóbbá és könnyebben kezelhetővé váljon. Mindezek mellett, az alkalmazás teljesítménye és a képek optimalizálása is kulcsfontosságú, különösen a gyors betöltési idők elérésében.

Hogyan könnyítheti meg a fejlesztést a Minimal MEAN, NestJS és monorepók használata?

A Minimal MEAN környezet lehetővé teszi az adatok JSON formátumban történő lekérését, megjelenítését, szerkesztését és frissítését, miközben a Node natív MongoDB drivere kiforrott, hatékony és megbízható. E köré építve fejlesztettem egy DocumentTS nevű könyvtárat, amely egyszerűsíti a MongoDB-vel való munkát, gazdag dokumentumobjektumokat kínálva, amelyek könnyen kezelhetők TypeScript alapon. Ez a könyvtár vékony, mégis gazdag ODM kényelmi funkciókat biztosít, így támogatva a fejlesztőket a hatékonyabb munkában.

A Minimal MEAN továbbá a frontend fejlesztéshez használt Angular környezethez nagyon hasonló eszközöket és nyelveket alkalmaz, ami megkönnyíti a váltást a frontend és backend fejlesztés között anélkül, hogy túl nagy kontextusváltásra lenne szükség. Ez különösen hasznos olyan csapatokban, ahol a fejlesztők több területen is dolgoznak.

Ha azonban az alap Minimal MEAN túl egyszerűnek bizonyul, vagy nagyobb, összetettebb rendszerekhez keresünk megoldást, a NestJS remek alternatívát kínál. Ez a Node.js alapú keretrendszer, amely az Angular-hoz hasonló architektúrát és kódolási stílust követ, lehetővé teszi a skálázható backend rendszerek gyors fejlesztését. A NestJS Express-re épül, és magas szintű absztrakciókat, például függőséginjektálást, őröket, interceptorokat, csöveket, modulokat és szolgáltatókat biztosít, miközben beépített generátorával automatikusan létrehozhatók entitások, CRUD vezérlők és DTO-k. A REST API mellett támogatja a GraphQL különböző megközelítéseit, mikroszolgáltatásokat és WebSocket alapú kommunikációt is, ami rugalmas eszköztárrá teszi komplex alkalmazások fejlesztéséhez.

A monorepók alkalmazása egyre népszerűbb fejlesztési stratégia, amely során több projekt forráskódját egyetlen verziókezelő tárolóban kezeljük. Ez az eljárás előnyös, mivel egységes verziózást, egyszerűbb függőségkezelést és könnyebb kódmegosztást tesz lehetővé projektek között. Egy fejlesztő így egy IDE ablakban dolgozhat több projekten, és könnyebben használhat közös TypeScript interfészeket, biztosítva az adatok összhangját a frontend és backend között. Az atomikus commitok révén a több projektet érintő változtatások egyetlen átfogó változtatásként rögzíthetők, így egyszerűsödik a kódminőség fenntartása, az ellenőrzés és a telepítés.

Ugyanakkor a monorepók hátrányai is jelentősek lehetnek, különösen nagy projektek esetén, ahol az állományok száma és a komplexitás olyan szintet érhet el, ami megterheli a fejlesztői gépeket és a CI/CD infrastruktúrát. Az új csapattagok számára a hatalmas kódbázis átlátása is komoly kihívást jelenthet. E problémák ellenére, a Google által nyílt forráskódúvá tett Bazel build rendszer megjelenésével és az Nx nevű, ex-Googler fejlesztők által készített eszközzel a monorepók alkalmazása elérhetővé vált kisebb fejlesztői csapatok számára is. Az Nx egy modern build rendszer, amely erős támogatást nyújt monorepókhoz, véleményvezérelt architektúrát kínál, és kifejezetten előnyös nagy csapatok és vállalatok számára.

Nx a párhuzamos építésekhez és elosztott gyorsítótár használatához felhőszolgáltatást is kínál, megkönnyítve a build folyamatok optimalizálását anélkül, hogy a csapat bonyolult infrastruktúrát építene ki. A monorepó konfigurálása egyszerű, új munkaterület létrehozható parancssorból, vagy létező projekt is migrálható Nx-be, amely támogatja a kód moduláris szétválasztását, így csökkentve az egyidejű fejlesztések összeolvadási konfliktusait.

Fontos azonban mérlegelni, hogy egy ilyen komplex eszköz használata jelentős tanulási görbét jelent, és megnöveli a kognitív terhelést, hiszen számos technológia – JavaScript, TypeScript, Git, Nx, Angular, Node, npm és más szerveroldali eszközök – összehangolt működtetését követeli meg. Minden eszköz megfelelő beállítása és karbantartása szakértelmet igényel, amelyhez idő és erőforrás kell.

A modern hardvereknek köszönhetően, különösen a Vite és esbuild használatával, az Angular alkalmazások gyorsabban épülnek, ami csökkenti a komplex monorepó megoldások iránti szükségletet. Mégis, az Nx által nyújtott központosított függőségkezelés és elosztott gyorsítótár használata javíthatja az építési folyamatokat olyan projekteknél, ahol sok komponens és komplex architektúra áll fenn.

Az alkalmazott technológiák és eszközök közötti összhang és a projekt valódi igényeinek felmérése elengedhetetlen. A túlzott komplexitás felesleges akadályokat állíthat a fejlesztés útjába, míg a megfelelő eszközök tudatos kiválasztása és használata jelentősen növelheti a hatékonyságot.

Endtext

Hogyan teszteljünk és válasszunk állapotkezelőt Angular alkalmazásokhoz az NgRx ökoszisztémában?

Az Angular alkalmazások tesztelése során a megfelelő állapotkezelés elengedhetetlen a stabil és könnyen karbantartható kódhoz. Az NgRx Store használata egységtesztekben lehetővé teszi, hogy a komponensek a valósághoz hasonló, de ellenőrzött környezetben működjenek. Például a CurrentWeatherComponent esetében a mock store segítségével állíthatjuk be a tárolt állapotot, így a komponens megfelelően tudja kezelni a helyettesített, hamis időjárási adatokat. Ez a módszer biztosítja, hogy a komponens nem csak a szolgáltatásokon keresztül kap adatokat, hanem valóban együttműködik az állapotkezelő rendszerrel.

Az Angular TestBed használata nem kötelező, bár széles körben alkalmazott módszer az egységtesztelésben. A nagyobb projektekben egyes fejlesztők a TestBed nélküli tesztelést részesítik előnyben, mivel ez jelentősen javítja a tesztek futási sebességét és csökkenti az importok és karbantartás szükségességét, ugyanakkor több szakértelmet igényel. Ez a megközelítés különösen hasznos lehet nagy méretű, összetett alkalmazások esetén.

Az NgRx ökoszisztéma több alternatív megoldást kínál az állapotkezelésre, melyek különböző igényeket szolgálnak ki. Az NgRx/Data például egy konvenciókra épülő könyvtár, amely automatizálja az entitáskezelést, és jelentősen csökkenti a CRUD műveletekhez szükséges kódmennyiséget. Habár az NgRx/Data nagy segítség lehet egyszerűbb alkalmazásoknál, jelenleg karbantartási üzemmódban van, és nem ajánlott új projektekhez. Ez az eszköz a teljes NgRx ismerete nélkül korlátozó lehet, és hiányzik belőle több fejlett funkció, mint például a mély entitásklónozás vagy a szerveroldali lekérdezések kezelése.

A ComponentStore a helyi komponensállapot kezelésére alkalmas, könnyű és reakcióképes megoldás. Különösen azoknál a komplex komponenseknél előnyös, ahol sok helyi állapotot kell menedzselni, mert támogatja az állapot push-alapú kezelését a komponens életciklusa során. Ez elősegíti a komponensek újrahasznosíthatóságát és független példányainak kezelését. Míg az NgRx Store globális, megosztott állapotot kezel, addig a ComponentStore inkább a kisebb, moduláris állapotkezelés irányába mutat. A választás a projekt méretétől, az állapot életciklusától és a komponensek egymáshoz való viszonyától függ.

Az Angular jelekkel (Signals) való munka új irányt nyit az állapotkezelésben. Az NgRx/SignalStore a legújabb generációs eszköz, amely deklaratív, típusbiztos és könnyen használható API-t kínál. Kis mérete és nagy teljesítménye ideálissá teszi modern, skálázható alkalmazásokhoz. Ez az eszköz támogatja az önálló komponensek fejlesztését, amelyek egyszerűen integrálhatók és könnyen karbantarthatók.

Fontos, hogy a fejlesztők ne csak a kiválasztott eszköz képességeire és teljesítményére koncentráljanak, hanem az alkalmazás sajátosságaira és jövőbeni bővíthetőségére is. Az állapotkezelési megoldásnak összhangban kell lennie az alkalmazás architektúrájával, valamint a fejlesztői csapat szakértelmével és az üzleti igényekkel. Érdemes figyelembe venni, hogy az egyszerűbb, kevésbé komplex megoldások – mint a ComponentStore vagy Signals – csökkenthetik a fejlesztési időt és karbantartási költségeket, de nem mindig helyettesítik a globális, nagy teljesítményű állapotkezelést.

A hatékony tesztelés és állapotkezelés elengedhetetlen a megbízható alkalmazások fejlesztéséhez. Az NgRx környezetében a mock store használata teszteknél biztosítja, hogy a komponensek valósághű környezetben működjenek, míg az állapotkezelő megoldások közötti tudatos választás lehetővé teszi a projekt igényeinek leginkább megfelelő eszköz alkalmazását. Az Angular Signals és az ezekre épülő megoldások pedig a jövő irányát mutatják, ahol az egyszerűség és a teljesítmény egyaránt előtérbe kerül.

Az állapotkezelő rendszerek esetében kritikus megérteni a reaktív programozás alapjait és az immutabilitás jelentőségét, mivel ezek biztosítják a komponensek kiszámítható viselkedését és az alkalmazás könnyű karbantarthatóságát. A Flux-szerű minták megértése és alkalmazása segít az állapotváltozások átlátható kezelésében, valamint megkönnyíti a hibakeresést és a fejlesztési ciklusok lerövidítését. Ez különösen fontos, amikor komplex, nagy méretű alkalmazásokat fejlesztünk, ahol az állapot sok komponens és modul között oszlik meg.

Hogyan alakította a minstrelsy és más zenei műfajok az amerikai zenét?
Hogyan készíthetsz saját napelem rendszert otthon?
Miért olyan kritikus a hordozó anyag kiválasztása nagyfrekvenciás MEMS-eszközökhöz?