A baloldali és jobboldali ideológiák közötti diskurzus gyakran átfedésbe kerülhet, és ez a felismerés különösen zavarba ejtő lehet a baloldal számára. Azok az alapértékek, amelyek a baloldali politikában és gondolkodásban gyökereznek – mint a szolidaritás, közösség és szubjektivitás – könnyen beágyazódhatnak a jobboldali diskurzusokba is. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk a politikai spektrumon belüli elméleti és operatív különbségeket és ellentmondásokat sem. Az ezek közötti különbségek még inkább kiemelkednek, ha a kérdés a "hogyan mentsük meg a szociáldemokráciát?" problémája köré épül (Muddle, 2019).

Mercer (1986) háromágú diagnózisa a jobboldali vagy fasiszta ideológiáról világosan bemutatja azt a kihívást, amelyet a politikai ideológia jelent a hagyományos ismeretelméleti vagy etikai fogalmak számára. Az „relatív politikai indeterminizmus” (p. 209) első jellemzője például azt jelzi, hogy a politikai értékek és igazságállítások közötti kapcsolatot erodálja, ha a fasiszta ideológia elutasítja a rögzített politikai értékek vagy „igazságok” meghatározását. Ezzel a politikai indeterminizmussal könnyebben alkalmazkodhatott a fasiszta ideológia a két világháború közötti populista követelésekhez. Ugyanebben az indeterminizmusban rejlik a fasiszta ideológia egyik legnagyobb ereje is: képes volt „beleegyezést generálni”. Muddle (2019) erőteljesen hangsúlyozza, hogy ez a történelmi tapasztalat nemcsak a múlt, hanem a jelen számára is figyelmeztető tanulságot jelent.

A mai baloldal nagyon hasonló módon próbál konszenzust építeni saját „létezése és fennmaradása” mellett a populista jobboldali politikai környezetben. A baloldali politikai diskurzus is egyfajta „politikai indeterminizmusra” épít, amely a közelmúltban nyújtott sikeres ideológiai válaszokhoz hasonlóan válik vonzóvá. Ugyanakkor fontos, hogy a baloldali politikai diskurzust filozófiai dilemmákkal és elméleti kihívásokkal is szembesítsük.

Stuart Hall (1996a) radikális gondolkodása segíthet abban, hogy felismerjük a baloldal ideológiai gyengeségeit és határait, miközben tisztában vagyunk a baloldali és jobboldali filozófia közötti radikális eltérésekkel. Hall azzal a kihívással áll szemben, hogy be kell látnunk a baloldali hagyomány gyengeségeit és kudarcait, miközben el kell kerülni azt, hogy a jobboldali ideológia közelmúltbeli sikerét utánozzuk. Az „örök dekonstruálás” helyett egy „modest reconstruction” programját ajánlja, amely a hagyományos értékek mellett új fogalmak és ötletek megjelenésére is teret ad. Ez az új irány a baloldali gondolkodásban a heterodox marxizmus vagy baloldaliság formájában nyilvánulhat meg, amelyben a politika és az elmélet közötti szoros kapcsolat és szimbiózis kap hangsúlyt.

Ebben a kontextusban a baloldal politikai stratégiája nemcsak elméleti megújulást igényel, hanem a gyakorlati politikai cselekvés újragondolását is. Az olyan poszt-truth korában, ahol az igazság fogalma egyre inkább relativizálódik, az ideológiai kritika és a társadalmi valóság közötti kapcsolat megértése különösen fontos. Hall arra figyelmeztet, hogy a politikai indeterminizmus, amit a baloldal ma alkalmaz, olyan kényes határokat szülhet, amelyek a jobboldali politikai diskurzusra is hasonlíthatnak. Az indetermináció, bár szükséges a marxista elmélet számára, hogy kezelni tudja a modern világ komplexitását, nem jelenthet abszolút előrejelzést vagy biztos kimenetet. A baloldalnak tehát képesnek kell lennie arra, hogy „korlátozásokban” és „paraméterekben” gondolkodjon, miközben nem zárja ki az új politikai eszméket.

Ez a megújult marxista diskurzus nemcsak a jobboldali ideológia kritikáját teszi lehetővé, hanem éppen azt a fajta strukturális és elméleti újradefiniálást is, amely segíthet a baloldali politikai cselekvésben és társadalmi mozgásokban. A baloldali politikai gondolkodás számára tehát nemcsak az igazság fogalma, hanem a történelmi és társadalmi környezet folyamatos elemzése is alapvető. A hagyományos marxista igazságkeresésnek helyet kell adnia az új, rugalmasabb és pragmatikusabb megközelítéseknek is, miközben elutasítja a jobboldali ideológiák dogmatikus elemeit.

A Trump-éra hatása a társadalmi igazságosságra és a dialektikus gondolkodás szükségessége

A Donald Trump ötvenedik amerikai elnökké választása nemcsak megdöbbentő, hanem meglehetősen elgondolkodtató esemény is. A világ vezetőjének tekintett személy, aki nyíltan rasszista, gyűlöletkeltő és manipuláló, máris jelentős hatást gyakorolt sok amerikai életére. A Trump-adminisztráció alatt muszlimokat céloztak meg az utazási tilalommal (Chen, 2018), illegális bevándorló családokat téptek szét, gyakran a gyermekeiket elválasztva a szüleiktől (Tanfani & Carcamo, 2018), és a GLBTQ közösség tagjait diszkriminálták a „vallásszabadság” álcája alatt (Gessen, 2017). Ha nem vagy fehér, keresztény és heteroszexuális, akkor az új normál világában élsz, Trump idejében.

Ezért rendkívül fontos, hogy az oktatók magukra vállalják a felelősséget, és elkezdjék tanítani a diákjaikat a dialektikus gondolkodásra, mint a társadalmi igazságosságért folytatott harc alapjának. Trump gyűlölettel teli retorikáját, amely a „Make America Great Again” kampány szlogenjében testesül meg, minden pillanatban, minden egyes fordulóban meg kell állítani. A társadalomban már most is bőven vannak olyan „billentyűzet-harcosok”, akik csupán a frusztrációjukat öntik ki a Twitteren vagy a Facebookon. Az ideje elérkezett, hogy intellektuális és akadémiai harcosok küzdjenek (West, 2017). Az iskolai tanároknak és egyetemi professzoroknak kötelességük felkészíteni a diákjaikat a független és kritikai gondolkodásra. A fiatalok dialektikus gondolkodásra való oktatása, a társadalmi változásra összpontosítva, lehetőséget ad arra, hogy a jövő generációja ne csupán panaszkodjon, hanem cselekedjen is.

Nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy oktató mennyire képes hatni a diákjaira, miközben dialektikus gondolkodást tanít és a társadalmi igazságosság magjait ülteti el, de mégis elengedhetetlen, hogy ezt most megtegyük minden amerikai érdekében. Az oktatásnak nem csupán a tudás átadásáról kell szólnia, hanem a kritikai szemlélet és a változásra való készség kialakításáról is. Csak így készíthetjük fel a jövő társadalmát a társadalmi igazságosságért vívott harcra.

A dialektikus gondolkodás, amely a világ és a társadalom összetett természetét próbálja megérteni, különösen fontos szerepet játszik az ilyen környezetben, ahol az igazságok folyamatosan relativizálódnak. Míg Trump kampányai az alternatív tények, a hazugságok és a rasszizmus köré építkeztek, úgy a dialektikus gondolkodás segíthet elérni az igazság keresését és az emberek valódi problémáinak megértését. Ha a diákok képesek lesznek megérteni a társadalom sztereotípiáit és előítéleteit, és ezeket képesek lesznek kritikus szemmel vizsgálni, akkor nagy lépéseket tehetnek a társadalmi igazságosság elérésében.

Ebben a kontextusban érdemes különösen odafigyelni arra, hogy a sportokban, különösen az amerikai futballban tapasztalható rasszista megnyilvánulások is hatással vannak a társadalomra. A Colin Kaepernick nevével fémjelzett protestálás a nemzeti himnusz alatt nemcsak a sportban jelentett kiemelkedő pillanatot, hanem az egész amerikai társadalom számára jelzésértékűvé vált. A sportolók nem csupán a pályán küzdenek a győzelemért, hanem egyben a társadalmi igazságosságért is, és ez a társadalom számára rendkívül fontos üzenet.

A sport mint protestformátum azért különleges, mert a nézők – legyenek azok fehérek vagy színesbőrűek – nemcsak a játékot figyelik, hanem a játékosok politikai, társadalmi és szociális állásfoglalásait is. Kaepernick protestálása előtt a sportolók ritkán vettek részt ilyen szintű politikai megnyilvánulásokban, és ezáltal minden egyes sportesemény színtere egy új, fontos dialógusnak adott helyet.

Fontos tehát megérteni, hogy a dialektikus gondolkodás nem csupán elméleti tudás, hanem egy aktív, mindennapi gyakorlat, amely segít megérteni és kritikusan értékelni a világunkat. A jövő generációi számára elengedhetetlen, hogy ne csupán a felszínt figyeljék, hanem a mögöttes struktúrákat is lássák, és képesek legyenek azokat kritikus szemmel vizsgálni.

Hogyan értelmezzük a determinánst és annak alapvető tulajdonságait?
Hogyan kapcsolódnak a globális minimum és a fõkomponens-analízis?
Hogyan építsünk NeoPixel Shell-t: A modern fények és áramkörök prototípusának megtervezése
Miért fontos a családi telefonok szerepe a mindennapi életben?