A kutatás során megfigyelhető, hogy a politikai identitás és a személyes értékek jelentős hatást gyakorolnak arra, hogyan formáljuk meg világképünket és hogyan értelmezzük a társadalmi és természeti jelenségeket. A második blokk adatai, melyeket a 7.1-es táblázatban láthatunk, arra utalnak, hogy azok a személyek, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a közéleti eseményeket, drámaian eltérnek attól, akik nem követik azokat. Ami igazán fontos, hogy a politikai identitás (PID) előrejelző ereje szoros kapcsolatban van a hírfogyasztással, míg az értékek hatása nem függ közvetlenül a hírfigyeléstől. Ez a megfigyelés arra a következtetésre vezet, hogy a pártpolitikai alapú ténypercepciók külső hatásokra érzékenyek, így változtathatók, míg az értékalapú ténypercepciók egy jelentős, külső befolyásoktól független összetevőt tartalmaznak, amelyek miatt sokkal tartósabbak.

A társadalmi identitás kérdései sem mindig annyira egyszerűek, mint azt a demográfiai mutatók alapján feltételezhetjük. Például nem meglepő módon a nem-fehér származású egyének nagyobb mértékben érzékelik a rasszizmus társadalmi következményeit, mint a fehérek, függetlenül a politikai identitás által kifejezett különbségektől. A nem-fehér válaszadók például 6%-kal valószínűbb, hogy elismerik az emberi felelősséget a klímaváltozásért, és 13%-kal kevésbé hajlamosak arra, hogy a szexualitást veleszületett tulajdonságnak tekintsék. A nők ezzel szemben nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy elismerjék a klímaváltozást, és 8%-kal inkább hisznek abban, hogy a szexualitás veleszületett.

A konzervatív médiának van néhány érdekes hatása a politikai és társadalmi kérdések megítélésére, különösen a klímaváltozás tekintetében. Azok, akik főként konzervatív forrásokból (például Fox News vagy politikai talk rádió) tájékozódnak, 17%-kal kevésbé valószínű, hogy elismerik a klímaváltozást, mint azok, akik más forrásokat preferálnak. A konzervatív média fogyasztásának hatása csökkenti az értékek és a politikai identitás hatását a klímaváltozással kapcsolatos percepciókban, de nem befolyásolja a rasszizmusról alkotott véleményeket, ahol a politikai identitás és az értékek továbbra is dominálnak. A szexualitásról alkotott vélemények és a vallásos meggyőződések szintén nem mutatnak szoros összefüggést a konzervatív médiafogyasztással.

Fontos, hogy az egyes értékek és politikai nézetek hatása különböző tényekre és információkra másképp jelenik meg a különböző társadalmi és politikai csoportokban. Az egyes csoportok, például a különböző rasszú és nemű egyének, különböző módon értelmezik ugyanazokat az eseményeket, amit részben a személyes értékeik és társadalmi identitásuk formál. A konzervatív médiából való tájékozódás pedig erőteljesen befolyásolja, hogy egyes politikai kérdéseket, mint például a klímaváltozást, hogyan érzékelünk.

A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy az értékek mélyebb hatása az egyének ténypercepcióira stabilabb, és kevésbé hajlamos változni, mint a politikai identitás, amely könnyebben alakul a hírfogyasztás függvényében. Az értékek nemcsak a politikai döntésekhez és állásfoglalásokhoz, hanem a mindennapi élet más területein is meghatározó szerepet játszanak. Az, hogy egy személy például hogyan viszonyul a klímaváltozáshoz, vagy hogyan tekint a rasszizmusról alkotott társadalmi diskurzusra, szoros kapcsolatban áll azzal, hogy milyen személyes és politikai értékeket képvisel.

A 2016-os adatokat figyelembe véve az értékek nemcsak politikai viszonyulásokra gyakorolnak hatást, hanem a személyes életre vonatkozó döntéseinket is formálják. A szociális értékek, mint az önállóság és a hagyományok tisztelete, különböző módon befolyásolják az egyes témákhoz való viszonyulást. Az értékek meghatározásában alkalmazott Schalom Schwartz-féle elmélet alapján a legfontosabb értékek, mint az önmegvalósítás és a konzervatizmus, szoros kapcsolatban állnak a politikai attitűdökkel, és meghatározzák, hogy hogyan ítéljük meg a különböző társadalmi és természeti jelenségeket.

Az értékek és politikai nézetek összefonódása tehát nemcsak a közvetlen politikai kérdések megítélésére van hatással, hanem a mélyebb társadalmi diskurzusok formálására is, amelyek a társadalom alapvető működését befolyásolják.

Hogyan formálódnak politikai nézeteink a médián keresztül, és miért félünk a tényektől?

A politikai diskurzusban való részvétel és a politikai tájékozódás folyamatosan változik, ahogy a média, a társadalmi hálózatok és az egyre polarizálódó politikai táj jelenléte befolyásolja az egyéni és csoportos véleményformálást. A politikai nézetek nem csupán a rendelkezésre álló információk alapján alakulnak, hanem azok feldolgozásának módja is meghatározó. Az emberek hajlamosak a megerősítési torzításra, amelynek lényege, hogy a már meglévő véleményeket, értékeket és hiedelmeket támogatják a további információk, miközben figyelmen kívül hagyják azokat, amelyek ellentmondanak elképzeléseiknek. E jelenség kulcsfontosságú eleme a politikai pártok és ideológiák szerepe, amelyek képesek hatással lenni az egyéni és társadalmi attitűdökre.

A pártosodás hatása a politikai viselkedésre és a választói döntésekre évtizedek óta ismert, és a kutatások szerint a politikai polarizáció megerősödése a közvéleményben és a politikai diskurzusban még inkább elősegíti az információk szelektív befogadását. Az emberek hajlamosak azokat az információkat igaznak tekinteni, amelyek megerősítik a saját politikai nézeteiket, és elutasítják azokat, amelyek ellentmondanak nekik. Ez nem csupán a választási döntéseket befolyásolja, hanem a politikai diskurzust is egyre inkább meghatározza.

A média, különösen az online tér, lehetőséget ad arra, hogy az emberek olyan információkat találjanak, amelyek összhangban állnak politikai meggyőződéseikkel. Ez a jelenség a "tájékozatlanság hatása" néven ismert, amely azt jelenti, hogy a felhasználók inkább azokat a híreket fogyasztják, amelyek megerősítik a már meglévő világnézetüket. Ez a dinamikus folyamat még inkább fokozódik, ha az egyének "buborékokban" élnek, vagyis olyan információk között, amelyek már előre válogatottak az ő preferenciáiknak megfelelően. Ennek következtében a társadalom különböző csoportjai egyre kevésbé képesek közös politikai diskurzust folytatni, és a különböző politikai táborok között egyre nagyobb a szakadék.

A politikai polarizáció az információk torzulásához is vezethet, amely az emberek számára olyan "tényeket" eredményez, amelyek nem a valóságot tükrözik. A dezinformációs kampányok és a manipulációs technikák gyorsan elérhetik a közönséget, különösen, ha az adott információk illeszkednek a közönség előzetes elképzeléseihez. A politikai manipuláció eszközei közé tartoznak az álhírek, a választási ígéretek torzítása és a politikai diskurzust befolyásoló egyéb stratégiák, amelyek célja a választók érzelmeinek manipulálása.

A politikai diskurzusban az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként érhetjük el az egyensúlyt a politikai pártok közötti ellentétek és a közvélemény közötti párbeszéd között. A pártok és politikai vezetők szerepe kiemelkedő ebben a folyamatban, mivel sokszor ők formálják meg a választók gondolkodását a legfontosabb politikai kérdésekről. Az emberek hajlamosak azokat a politikai vezetőket követni, akik az ő saját érdekeiket képviselik, de ennek következtében gyakran elfeledkeznek a többiek jogairól és érdekeiről.

Az új technológiák és a közösségi média használata tovább növeli a politikai polarizációt. Az algoritmusok, amelyek a felhasználók viselkedése alapján állítják össze a tartalmat, hozzájárulnak a politikai szakadék növekedéséhez. Azok, akik egy adott politikai oldalra hajlanak, gyakran olyan információkat kapnak, amelyek csak az ő politikai világképüket erősítik, míg azok, akik más nézeteket vallanak, ugyanígy elkerülik a számukra kényelmetlen híreket.

A politikai tájékozódásban tehát nemcsak az információk mennyisége és minősége a fontos, hanem azok feldolgozásának módja is. A médiában való tájékozódás nem csupán passzív információfogyasztás, hanem aktív választás, amelyet a politikai hovatartozás, az érzelmi reakciók és a társadalmi identitás határoznak meg. Az információk értékelése és értelmezése során tehát érdemes figyelembe venni, hogy nem minden, amit olvasunk vagy hallunk, tükrözi a valóságot. A politikai vélemények kialakítása a legnagyobb hatással van a társadalom egységére, és érdemes tudatosan keresni a különböző perspektívákat, hogy elkerüljük a politikai torzulásokat és előítéleteket.

Milyen határokon belül mozoghat az amerikai elnök hatalma? Az impeachment és a Trump-ügy tanulságai
Milyen fontos a gyűjtők számára a Star Trek emléktárgyak megértése?
Hogyan befolyásolta a kormányzati politika a feketékre és fehérekre vonatkozó lakásvásárlási lehetőségeket az Egyesült Államokban?
Hogyan határozhatók meg és milyen tulajdonságokkal bírnak a Killing-vektorok egy Riemann-térben?
Hogyan formálják a politikai vezetők a pártkötődésünket és értékrendünket?