A VÁLLALKOZÁS MEGMENTHETI-E A FÖLDET?

A fenntarthatóság kihívásai, különösen a klímaváltozás, kritikus fenyegetést jelentenek bolygónkon való életünk számára. Ennek a problémának a megoldása olyan jelentős innovációkat igényel, amelyek az ipari szektorok széles spektrumát átfogják, és amelyek képesek megzavarni a meglévő technológiákat és üzleti modelleket. Egy ilyen ambiciózus cél eléréséhez aktív üzleti vezetésre van szükség, és ugyanilyen fontos szerepe van más szereplőknek is – tudósoknak, feltalálóknak, befektetőknek, vásárlóknak, politikai döntéshozóknak, aktivistáknak, mindenkinek, aki hatással van arra, hogy innovációs rendszerünk képes-e fejlődni.

A vállalkozás és a közszféra összefonódásának tanulmányozásával a szerzők olyan új perspektívát kínálnak a fenntarthatóság kérdésére, amely túlmutat azon a hagyományos nézeten, miszerint a megoldás csupán a nagyvállalatok számára előírt szabályozások kérdése lenne. A fenntarthatóságra vonatkozó innovációs igény azt mutatja, hogy számos politikai és üzleti megoldás létezik, amelyek a jelenlegi, üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos elakadásokat túl tudják élni. Az innovációra építő megoldások a fenntartható fejlődést segíthetik elő, miközben új technológiai és üzleti modelleket hozhatnak létre.

A fenntarthatóság kérdésének megértése kulcsfontosságú, ha azt szeretnénk, hogy az üzleti világ valóban hatékonyan hozzájáruljon a környezet védelméhez. Az üzleti vállalkozások ahelyett, hogy kizárólag a szabályozásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítanának, a fenntartható fejlődés aktív előmozdítói is lehetnek. Ehhez azonban nemcsak a vállalatoknak kell újragondolniuk működési modelljeiket, hanem minden egyes szereplőnek az ökoszisztémában, beleértve a fogyasztókat is, akik maguk is aktívan hozzájárulhatnak a környezeti célok eléréséhez. Az üzleti világ szereplői közötti kooperáció és innovációs hajlandóság az, ami valóban képes előre mozdítani a fenntarthatóság ügyét.

A fenntarthatóságra való fókuszálás nemcsak a környezet védelme érdekében fontos, hanem az üzleti lehetőségek és innovációk szempontjából is. Az új technológiai fejlesztések és fenntartható megoldások iránti kereslet folyamatos növekedése számos új piaci lehetőséget kínál, miközben hozzájárul a globális környezeti célok eléréséhez. A vállalkozások számára tehát nemcsak külső elvárásról van szó, hanem egy új üzleti lehetőségről, amely a jövő sikeres vállalatainak alapját képezheti.

A fenntarthatóság nem csupán egy egyszerű cél, amit elérhetünk, hanem egy folyamatosan változó és fejlődő kihívás, amelyet közösen kell megoldanunk. Az innováció, az üzleti szellem és a társadalmi felelősségvállalás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben olyan vállalkozásokat lássunk, amelyek valóban képesek egy fenntarthatóbb világot építeni. Az üzleti világ szerepe tehát kulcsfontosságú, és azon múlik, hogy miként reagálunk a globális környezeti kihívásokra, hogy a Föld valóban megmenthető legyen.

Miért fontos a vállalatok szerepe a fenntarthatóságban?

Fortune az iparágában a legelismertebb vállalatként rangsorolta. A Dow Jones Fenntarthatósági Index a legelső helyen említette a vállalatot a versenytársai között. Az Accountability Rating a világ minden szektorában a legjobbnak nevezte a céget. A Community’s Corporate Responsibility Index a világ második legjobbja közé sorolta. Az organizáció megkapta a Dignity International Award-ot, az emberi méltósághoz való hozzájárulásért, valamint a Clarion Award-ot a nyilvánosság előtti átláthatóságért a résztvevőkkel való kapcsolatokban. A Working Mother és az Essence magazinok a legjobb munkahellyé választották. A vezérigazgató: John Browne. A cég: BP. Az elismerések sorában azonban nem szerepel a BP Deepwater Horizon balesete, amely az egyik legkárosabb olajfolt volt a történelemben. A cég olyan iparágban működik, amely kulcsszereplője a globális felmelegedésnek. A BP példája jól mutatja, hogy milyen veszélyeket rejt, ha egyetlen vállalatot vagy vezért követünk.

A vállalatok valóban hozzájárulnak sok fenntarthatósági problémához. Ugyanakkor hatalmas potenciállal rendelkeznek ezen problémák kezelésére is. Az a feladatunk, hogy kitaláljuk, miként tudjuk a legjobban kihasználni a vállalatok innovációs erejét.

A fenntarthatóság kihívásai

A fenntarthatóság kérdéseinek megértéséhez először is szükséges tisztában lenni a probléma mibenlétével. Mi is a „Föld megmentése”? Technikailag a Föld nem szorul megmentésre. A bolygónk rendben lesz, köszönhetően annak, hogy már hosszú évezredek előtt is létezett, és ha az emberiség eltűnne, továbbra is folytatódna az élet. Az emberi faj rendkívül alkalmazkodóképes, képes túlélni és prosperálni a világ legzordabb tájain is. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy a Földnek szüksége van-e megmentésre, hanem az, hogy mi lesz az emberi élet a bolygón, ha nem sikerül megoldanunk a környezeti problémákat?

Ahogy John Ehrenfeld is érvel a Sustainability by Design című könyvében, a fenntarthatósági kihívás igazából arról szól, hogy olyan jövőt építsünk, amelyben az emberiség virágozhat. A Brundtland Bizottság által elfogadott közös definíció szerint a fenntartható fejlődés „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk képességét arra, hogy kielégítsék saját szükségleteiket”. Más szóval, egy fenntartható rendszer olyan, amely képes fenntartani magát a jövőben. Azonban az, hogy egy rendszer fenntartható-e, nem ad információt arról, hogy milyen lesz az abban élők életminősége. Hogyan definiálhatók az „aktualitások” igényei, nem is beszélve a jövő igényeiről? Csak az igények kielégítése elegendő célkitűzés az emberiség számára?

Ehrenfeld számára a fenntarthatóság újragondolása, mint „virágzás” egy olyan rendszert feltételez, amelyben az egyének elérhetik teljes potenciáljukat, teljes és értelmes életet élhetnek. A virágzás eléréséhez erős természetes rendszerek szükségesek, amelyek nemcsak az alapvető szükségleteinket – ételt, vizet, menedéket – biztosítják, hanem elegendő erőforrást és szolgáltatást is nyújtanak ahhoz, hogy virágozhassunk, hogy elérhessük az emberi szellem potenciálját.

A természetes rendszerek fenntarthatósága körüli kérdések mellett számos megfigyelő aggódik amiatt, hogy a növekvő világméretű népesség hatalmas nyomást gyakorol a természetes erőforrásokra és ökoszisztémákra, amit már nem tudunk fenntartani, és amely valószínűleg akadályozza majd az emberi virágzást. Az emberiség történelme során, egészen a 20. század elejéig, a világ népessége mindössze 1,5 milliárd főre növekedett. Az utolsó évszázadban a szám négyszeresére nőtt, és hat milliárd ember lépte át az új évezred küszöbét. Azóta már több mint egy milliárd emberrel bővült a népesség, és a növekedés töretlenül folytatódik.

Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a föld erőforrásai, különösen az élelmiszer, víz és energia, nem képesek követni ezt az exponenciális növekedést. A népesség növekedése a földterületek növekvő mértékű mezőgazdasági hasznosítását igényli, ami gyakran erdőirtással és szárazföldek öntözésével jár. Mindez folyamatos nyomást gyakorol a víz- és energiatermelésre, és növeli az éghajlati változások miatti természeti katasztrófák kockázatát.

Végül, a Föld maximális kapacitása korlátozott. A jelenlegi, 7,3 milliárd fős népesség mellett sok tudós úgy véli, hogy már most túlléptük a Föld eltartóképességét. A Föld erőforrásaival való szembesülés egyre sürgetőbbé válik. Az éghajlatváltozás hatásai, például az átlagos globális hőmérséklet emelkedése, az olvadó gleccserek és a növekvő tengerszint mind mindennapi életünkre is komoly hatással vannak. Ha nem lépünk, a következmények gyorsan elérhetik a katasztrófális szintet.

Milyen szerepet játszhatnak a vállalatok a fenntarthatóság megoldásában?

De vajon valóban képes-e a vállalkozások világa megmenteni a Földet? A tét hatalmas. John Sterman, a MIT rendszerdinamika-professzora gyakran szemlélteti, mi forog kockán egy egyszerű grafikon segítségével, amely a világ népességnövekedését ábrázolja az idő múlásával. A várakozások szerint nem meglepő módon exponenciális növekedés figyelhető meg. Sterman azonban hangsúlyozza, hogy egyetlen természetes rendszer sem képes örökké fenntartani az exponenciális növekedést. Elérkezik az a pillanat, amikor ez a növekedés valamilyen szinten lelassul – az ideális esetben egy szigmoid görbével, amely egy fenntartható szinthez igazodik, de ennél valószínűbb a túllövés, a visszaesés, és akár a teljes összeomlás is.

A kérdés tehát nem az, hogy mi fog történni, hanem hogy hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ezek a potenciálisan pusztító események bekövetkezzenek. Az üzleti szektornak kulcsszerepe van a megoldásban. Nemcsak a legnagyobb vállalatok, hanem az összes szereplő együttes fellépésére van szükség. Az innovatív technológiák piacának katalizálása elengedhetetlen, hogy a meglévő technológiákat fenntartható megoldások váltsák fel. Az üzleti világ számára új, fenntartható termékek, szolgáltatások és üzleti modellek kifejlesztése szükséges, amelyek nemcsak a fogyasztók számára kínálnak új értéket, hanem jelentősen csökkentik a környezeti hatásokat.

Az ilyen típusú átalakulás nem csupán néhány hőstettek során megvalósuló kezdeményezésektől függ, hanem szoros együttműködés szükséges a kormányok, nonprofit szervezetek, befektetők és a fejlettebb fogyasztói rétegek részéről. Az innovációs rendszerek sikeréhez minden szereplő aktív szereplővé kell váljon, és ennek érdekében gyors technológiai fejlődést kell elérnünk különböző iparágakban, párhuzamosan.

Végső soron nem csupán a vállalatok vagy a kormányok, hanem minden egyes ember szerepe kulcsfontosságú a fenntarthatósági célok elérésében. A gazdaság, a társadalom és a környezet harmonikus együttműködése alapvető, hogy megakadályozzuk a globális katasztrófák kialakulását. A globális szintű problémák csak globális szintű összefogással oldhatók meg, és ebben az összefogásban minden szereplő nélkülözhetetlen.

Hogyan alakítják a fenntartható technológiák a jövőt és a gazdaságot?

A fenntarthatóság iránti globális érdeklődés és a tiszta energiák iránti elkötelezettség napjaink egyik legfontosabb trendje, amely nemcsak a környezetvédelmet, hanem a gazdaságot is átalakítja. Az ipari szektorok, különösen a zöld innovációval foglalkozó vállalatok, minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatósági célok elérésére. A fejlesztések és az új technológiák térnyerése közvetlen hatással vannak a globális gazdaságra, és előrevetítik a jövőt.

A zöld innovációk, mint például a napelemek, akkumulátorok és az elektromos autók technológiájának fejlődése, jelentős hatással vannak a globális ipari tájra. A tiszta energiák piaca robbanásszerűen növekvőben van, és az ezen a területen végzett szabadalmi bejegyzések száma évről évre rekordokat dönt. A fenntartható energiát termelő és tároló eszközök, például a napelemes rendszerek és akkumulátorok gyártása, továbbra is kulcsfontosságú területet jelentenek az innovációban, és egyre inkább az ipari szabványokká válnak.

A kaliforniai zöld innovációs index, amely évente összegzi az adott évi zöld technológiai beruházásokat és fejlesztéseket, azt mutatja, hogy a fenntartható technológiák iránti kereslet globálisan növekvő trendet követ. A zöld energia szektorába irányuló befektetések, beleértve a kockázati tőkét és a közszolgáltatói támogatásokat, olyan új lehetőségeket nyitnak meg, amelyek nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem a gazdasági növekedést is serkentik. A kutatás és fejlesztés terén történő innovációk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fenntartható technológiai megoldások tömegtermelésre kerüljenek.

A gazdaság fejlődése és a fenntarthatóság között szoros kapcsolat áll fenn. A zöld gazdaság modellje nemcsak az iparági változásokat eredményez, hanem a munkaerőpiacon is új kihívásokat és lehetőségeket teremt. A tiszta energiával kapcsolatos iparágak folyamatosan új munkahelyeket teremtenek, miközben a hagyományos iparágak alkalmazkodni kényszerülnek az új környezeti normákhoz. A zöld innováció a versenyképesség növelésének egyik legfontosabb hajtóerejévé válik.

Az elektromos autók, a megújuló energiaforrások és a fenntartható építkezési technológiák mind olyan területek, ahol az innováció a jövő piaci versenyelőnyének megteremtésére irányul. A napenergia és a szélenergia gyors ütemű fejlődése a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítését célozza, miközben a tárolási technológiák javítása lehetővé teszi a zöld energia stabilabb és elérhetőbb felhasználását. A zöld építkezések és fenntartható városfejlesztés példái egyre inkább részei a városok infrastrukturális terveinek.

Az iparági szereplők, mint a Google, Microsoft vagy a Facebook, a fenntarthatóságot nem csupán üzleti stratégiáikba integrálják, hanem a működésük alapvető elveivé teszik. Az energiahatékony adatközpontok és a zöld technológiák alkalmazása a vállalatok működésében a fenntartható fejlődést szolgálja, miközben a vállalatok saját piaci versenyképességük növelésére is építenek. A jövő munkahelyei egyre inkább a fenntartható innovációval kapcsolatos technikai és mérnöki ismereteket igényelnek.

A gazdasági fejlődéshez való fenntartható hozzájárulás kulcsa abban rejlik, hogy hogyan sikerül a fenntarthatóságot a gazdasági növekedéssel összhangba hozni. Az iparági szereplők, a kutatóintézetek és a kormányzati döntéshozók közötti együttműködés és a tudományos alapú döntéshozatal kulcsfontosságúak a tiszta energia jövőjének kialakításában. Az elkövetkező évtizedekben a globális gazdaság fejlődése azon múlik majd, hogy miként tudják az ipari szereplők a fenntartható megoldásokat hatékonyan alkalmazni és integrálni a gazdaságba, anélkül, hogy a környezeti hatások továbbra is fenyegetést jelentenének.

A fenntarthatóság nem csupán technológiai kérdés, hanem társadalmi, gazdasági és politikai kihívás is. A vállalatok, a kormányok és az egyének közötti szoros együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális célok elérhetővé váljanak. A jövő gazdasága nemcsak a technológiai újításokkal, hanem a társadalmi felelősségvállalással, az oktatással és a politikai döntéshozatallal is összefonódik, ami segíthet abban, hogy egy fenntarthatóbb és gazdaságilag sikeresebb világot építsünk.

A vállalati fenntarthatóság jövője: Hogyan hozhatunk valódi változást?

A vállalati fenntarthatóság terén végzett erőfeszítések napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak. Mégis, egy fontos kérdés továbbra is fennáll: elég jelentőséggel bírnak-e ezek a vállalati törekvések ahhoz, hogy megoldják bolygónk előtt álló problémákat? Egyszerűen fogalmazva, úgy gondoljuk, hogy a válasz nem. A vállalatok erőfeszítései dicséretesek, de teljesen elégtelenek. A hulladék csökkentése és az emissziók mérséklése a gyártásban nem elegendő ahhoz, hogy megoldjuk a problémát. Az innovációs kényszer azt sugallja, hogy nem apró változásokra van szükség, hanem olyan zűrzavart keltő innovációkra, amelyek felborítják a status quót. Szükség van olyan új termékekre, szolgáltatásokra és üzleti modellekre, amelyek új módokon teremtenek értéket a fogyasztók számára, miközben jelentősen csökkentik a környezeti hatásokat. Emellett több olyan üzleti vezetőre is szükség van, akik vállalkozói szemléletmóddal rendelkeznek.

Néhány ilyen diszruptor "fenntartható" címkét kapott. A Zipcar és az Uber például alapvetően átalakítják az autószolgáltatások fogyasztási módját. Van remény, hogy ezek az új üzleti modellek csökkenthetik az autóhoz való tulajdonosi vágyat, csökkentve a gyártási szükségleteket, növelve a meglévő autók kihasználtságát, és lehetőséget adva a következő generációs technológiák, például az elektromos járművek gyorsabb elterjedésére. Az Interface Carpets egy klasszikus példa arra, hogy egy vállalat hogyan változtatta meg a piacát: nem márkás terméket (szőnyeget) kezdtek el árulni, hanem szolgáltatásokat (szőnyegszolgáltatásokat). Ezáltal lehetőséget kaptak arra, hogy a teljes termék életciklusára tervezzenek, növelve a termékeik újrahasznosíthatóságát és csökkentve a toxikus anyagok használatát nemcsak a szőnyegekben, hanem azok telepítésében is.

A zűrzavarok és technológiák közötti különbségtétel nem könnyű feladat. A válasz a kérdésre az innovációs rendszerek megértésében rejlik. Az innováció mint rendszer modellje, ahogy azt bemutatjuk, az innovációs folyamat középpontjában az a lépés áll, amikor egy ötlet életképessé válik, és a piacon elérhetővé válik. Az innovációs folyamat egy szűrőhöz hasonlítható, amelyen keresztül számos ötlet jut, de csak néhány válik végül valóban diszruptív technológiává.

Az innovációs folyamatot két vonzó tényező is befolyásolja: az egyik a kereslet, a másik a kínálat oldaláról érkező impulzusok. A kereslet oldalán a fogyasztói igények generálják az innováció iránti keresletet, míg a kínálat oldalán a technológiai fejlesztések folytán a technológia "kínálata" is elősegíti az innováció felgyorsulását.

Végső soron, hogy a vállalatok mennyire fognak diszruptív, fenntartható technológiákba fektetni, az a piacok és különböző intézményi szereplők összetett interakciójától függ. Az innovátorok, akik a fenntartható technológiák úttörői, a befektetők, akik a piaci lehetőségeket keresik, az üzleti vezetők, akik a profitabilitást és fenntarthatóságot egyensúlyozzák, a vásárlók, akik hajlandóak pénzt áldozni a zöld technológiákra, az aktivisták, akik nyomást gyakorolnak a vállalatokra, és a kormányok, akik szabályozásokat és adókat alkalmaznak – mindegyikük szerepet játszik abban, hogy a fenntartható technológiák elérjék a piaci érettséget.