Az online trollok viselkedése gyakran visszavezethető egy olyan kulturális és politikai diskurzusra, amelyet a digitális közösségek gyorsan átvesznek és terjesztenek. Az online fórumokon, mint a Reddit vagy a 4chan, a felhasználók számára az anonim identitás lehetősége lehetőséget biztosít arra, hogy a valós életben nem megengedett vagy elfogadott viselkedéseket próbáljanak ki. Ezen fórumokon a trolling nem csupán egy formai játéknak tűnhet, hanem egy szándékosan destruktív tevékenységnek, amelynek célja a célpontok megszégyenítése, megbántása és politikai üzenet közvetítése.

A memetikus remix, amelyet Milner (2013) "memetikus remixnek" nevezett, egyfajta kreatív és gyors iterációt jelent, amely lehetővé teszi az online közösségek számára, hogy szórakoztató, de gyakran káros tartalmakat hozzanak létre. Az r/The_Donald közösség által használt "meme magic" kifejezés arra utal, hogy egy mém képes lehet átlépni a digitális tér határait, és valós életbeli következményekkel járhat. A mémek ilyen irányú hatása nem csupán szórakoztató, hanem ideológiai és politikai célokat is szolgálhat. Az olyan trolling események, mint amikor valakit személyesen támadnak meg a közösségi médián, vagy a munkahelyére hamis értékeléseket posztolnak, jól mutatják, hogy az online zaklatás milyen mértékben hat ki az offline világra is.

A trolling szándékosan provokatív tevékenység, amelynek célja, hogy a célpontot megbántsa vagy megalázza. Whitney Phillips az általa végzett kutatásában kiemeli, hogy a trollingot gyakran egy rendkívül sötét humor jellemzi, amely a legkülönbözőbb személyeket célozza meg, beleértve más trollokat is. A trollok számára a "lulz" nemcsak a viccekből származó nevetést, hanem a célpontok haragját is magában foglalja. A "lulz" tehát a szórakozás és a büntetés egyaránt lehet, így a trollok számára egyfajta társadalmi kohéziót és kontrollt jelent. A trollok tevékenysége az általuk képviselt közösség szabályai szerint zajlik, és bár kívülről úgy tűnhet, hogy egy egyszerű játékról van szó, valójában mélyebb társadalmi és politikai kontextusba ágyazott.

Phillips és más kutatók hangsúlyozzák, hogy a trolling nem csupán egy virtuális térben zajló tevékenység. Az online trollok viselkedése közvetlenül kapcsolódik a valódi életben tapasztalható társadalmi és politikai feszültségekhez. A trollok által hozott döntések, hogy éppen melyik célpontot támadják, szoros összefüggésben állnak azokkal a társadalmi normákkal, amelyek meghatározzák a világot, ahonnan ők érkeznek. A trollok viselkedése gyakran az amerikai fehér férfiakhoz kapcsolódó normákra épít, amelyek a patriarkális és nacionalista politikai diskurzusokat erősítik.

Az "angry white men" (dühös fehér férfiak) jelensége, amelyet Kimmel (2013) vizsgált, világosan mutatja, hogy a trolling kultúrája nemcsak a digitális térben jelenik meg, hanem a valós életben is gyökerezik. A dühös fehér férfiak online közösségei, mint például az antifeminista férfiak jogai vagy az újra-ariánosítás elveit hirdető csoportok, a trollkodás során is megjelennek. Az online zaklatás és trolling tevékenységek így nemcsak egy szórakoztató és jelentéktelen jelenségként értelmezhetők, hanem egy szélesebb politikai diskurzust tükröznek, amelyet a digitális tér és a való világ közötti szoros összefonódás formál.

Az online közösségekben való részvétel, különösen a trollkodás, nemcsak a szórakozásról szól. Azok, akik aktívan részt vesznek ilyen típusú aktivitásokban, gyakran olyan közösséget keresnek, amelyben úgy érzik, hogy egyesülhetnek másokkal, akik hasonló politikai vagy társadalmi nézeteket vallanak. A közösségi hálózatok és az online fórumok lehetőséget adnak arra, hogy az emberek elmeneküljenek a magányból vagy a társadalmi elszigetelődésből, és olyan közösséget találjanak, ahol az ő véleményük és viselkedésük megerősítésre kerül.

Az online zaklatás, mint a trollkodás egyik formája, tehát nem csupán egy virtuális tevékenység, hanem szoros összefüggésben áll a valós politikai és társadalmi kérdésekkel. Az online világ nem válik el élesen a valós élettől; éppen ellenkezőleg, az internetes interakciók erőteljesen összefonódnak a való élet tapasztalataival, és hatással vannak az offline eseményekre is. A trollok viselkedésének megértéséhez elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a mögöttes társadalmi és politikai dinamikákat, amelyek ezeknek az akcióknak az alapját képezik.

Miért nehéz egyértelműen meghatározni a nőkkel szembeni gyűlölet motivációját?

A nőkkel szembeni gyűlölet kifejezése nem mindig egyértelmű, és nem minden bántalmazás vagy támadás motiválható kizárólag a misogíniával. Sokan, akik az ilyen visszaéléseket elszenvedték, úgy érezték, hogy a gyűlölet a bántalmazók cselekedeteinek központi eleme, de ezt az egyszerű összefüggést mégis számos tényező árnyalja. Az interszekcionalitás fogalma különösen fontos ebben a kontextusban, mivel a nemi alapon történő bántalmazás gyakran más társadalmi kategóriákhoz is kapcsolódik, mint például a rasszizmus vagy a szexualitás.

A gyűlöletbeszéd és a bántalmazás nemcsak a nők fizikai és szexuális identitását célozza, hanem azoknak a női szereplőknek az identitását is, akik társadalmi pozíciójukban – például szakmai szerepükben vagy véleményformálóként – meghaladják a hagyományos feminin normákat. Az ilyen típusú bántalmazás gyakran a férfiaknak olyan részeitől származik, akik nemcsak nőkkel, hanem azokkal a nőkkel szemben is ellenállnak, akik pozícióval rendelkeznek, és képesek önálló véleményt alkotni.

A gyűlölet, amely a nőket éri, nem mindig terjed ki minden nőre egyformán. Gyakran azok a nők vannak célkeresztben, akik nem felelnek meg a társadalom által előírt feminin normáknak. Ez magában foglalja a feminista aktivistákat, a nyíltan kifejező nőket, vagy azokat a nőket, akik kihívás elé állítják a patriarchális, heteronormatív normákat. A támadások tehát nemcsak a nemi alapon történnek, hanem összetettek, és az agresszió gyakran etnikai vagy szexuális előítéletek keverékéből táplálkozik.

Egy interjúalany például arról beszélt, hogy a gyűlöletet nemcsak a női nem, hanem a nő identitása, pozíciója és viselkedése is befolyásolta. Az ő számára a férfiak, akik a gyűlöletet kifejezték, nem csupán a női nemet utálták, hanem azt a nőt is, aki a szokásos női szerepeken túlmutatva önálló véleményt formált és hivatásában magas pozíciót ért el. A nők, akik férfiak által dominált területeken helyezkednek el, többlet ellenszenvet válthatnak ki, mivel sokak számára az ilyen nők "nem a helyükön vannak". Azok a nők, akik megszegik a társadalom által elvárt női normákat, különösen azok, akik a feminista diskurzust képviselik, különösen erőteljes támadások céltáblájává válhatnak.

A gyűlölet nem csupán egy szimpla érzelem, hanem egy komplex, gyakran többféle társadalmi dimenziót ölelő jelenség. A misogynista bántalmazás, különösen az online térben, egyre inkább nemcsak a nőket célozza, hanem a női aktivitást, a társadalmi szerepeken túllépő identitásokat is. A támadók gyakran látszólag ellentmondásos módon viselkednek, például szeretetteljes kapcsolatokat mutatva a saját családjaikkal, miközben más nőket becsmérelnek. A bántalmazás sok esetben a társadalmi normák elleni lázadásként jelenik meg, amikor a nők a társadalmi elvárásokkal szemben megnyilvánulnak.

A gyűlöletbeszéd és a visszaélések gyakran összetett motivációval rendelkeznek, amelyek nem csupán misogíniából, hanem a társadalmi helyzetek, identitások és előítéletek keverékéből táplálkoznak. Egy nő, aki például a feminista nézőpontokat képviseli, vagy kritikusan áll a patriarchális rendhez, könnyen céltáblává válhat, mivel társadalmi helyzete és aktivitása nem felel meg a hagyományos, patriarchális értékeknek. Az ilyen jelenségeket érdemes komplexen kezelni, és elkerülni a túl egyszerű, egyetlen motivációra épülő elemzéseket. Az interszekcionalitás megértése és alkalmazása nélkülözhetetlen, hogy teljes képet alkothassunk a bántalmazás valódi hátteréről.

A gyűlöletbeszéd és a bántalmazás célzott megértéséhez fontos figyelembe venni a bántalmazók társadalmi helyzetét, valamint a női áldozatok pozícióját a társadalomban. Az ilyen visszaéléseket nem lehet egyszerűen csak egyetlen szóval, mint például "misogínia", meghatározni, mivel a társadalmi valóság ennél sokkal bonyolultabb. A gyűlöletbeszéd mögött számos szociális, gazdasági és pszichológiai tényező is meghúzódhat, amelyek összességükben befolyásolják a bántalmazás irányát és intenzitását. Az interszekcionalitás elve nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ne csupán a gyűlöletkeltés, hanem a társadalmi előítéletek és marginalizációk egész spektrumát vizsgáljuk.

Mi a sokkhullám és milyen hatással van az emberre?
Hogyan alakíthatjuk ki a fenntartható energiaforrások „energia-diétáját”?
Miért alakították a republikánus jelöltek a 2015-ös vitát, és hogyan reagált a média?
Hogyan segítik a konvolúciós neurális hálózatok a hibák és rendellenességek felismerését félvezető gyártásban?
Hogyan tükrözi Kanō Eitoku Ciprusfája a Momojama korszak hatalmát és művészetét?