Alex Green fejezetében az 'Alt-Right' online platformokon való tevékenységét vizsgálja. Azt elemzi, hogyan alakítják és tartják fenn ezeket a közösségeket, valamint hogyan alkalmazzák az elnyomás különböző formáit a nemkívánatos vélemények elnyomására. Green hangsúlyozza, hogy az Alt-Right diskurzusának központjában álló heteroszexuális fehér férfiak fölénye akkor vált instabillá, amikor az „insiderek” politikai ellenállást fejeztek ki. A fejezet kiemel egy olyan esetet, amelyben két fehér férfi Trump-ellenes tüntetőt céloztak meg online mémekkel és sértésekkel, valamint offline zaklatással. Green arra a következtetésre jut, hogy az online térben, ahol az Alt-Right jelen van, továbbra is az a fundamentális morális rend érvényesül, amely a fehérség és a heteroszexuális férfiasság köré szerveződik. A disszidensek elleni rendfenntartás módszerei, amelyek homofóbiát és hegemón férfiasságot használnak, tükrözik az autoriter, nacionalista és konzervatív rendszerekben alkalmazott hasonló stratégiákat.

Karen Lumsden fejezetében a Reddit használatát elemzi a férfi jogvédők (Men’s Rights Activists, MRA) közösségeiben. Lumsden arra a következtetésre jut, hogy ez az online kultúra elősegíti és terjeszti az „online másiknak tekintést”, beleértve a misogíniát és erőszakot. A fejezet kifejezetten az MRA közösségek trollkodással és a nemekhez kötődő erőszakkal kapcsolatos diskurzusait vizsgálja, valamint a feminista aktivisták és az úgynevezett „szociális igazság harcosok” (SJWs) elleni online támadásokat. Lumsden megállapításai azt sugallják, hogy ezek a közösségek rendszerint elutasítják és figyelmen kívül hagyják a nők és feminista aktivisták online zaklatását, ehelyett a férfiak online áldozatává válását hangsúlyozzák. Lumsden emellett bemutatja, hogyan építik fel az online erőszak diskurzusát az MRA-k a Redditen. A fejezet új perspektívát ad a digitális kommunikációval kapcsolatos normák és devianciák, valamint az online és offline erőszak közötti határok megértésében.

A férfiasság és az „online másiknak tekintés” szerepe az Alt-Right és az MRA közösségeiben kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, hogyan formálódnak a modern politikai diskurzusok és hogyan válnak ezek a közösségek a társadalom határain kívüli szélmalmú harcok helyszíneivé. Az Alt-Right, amely alapvetően a fehér heteroszexuális férfiak uralmára épít, és az MRA, amelyek a férfiak jogait védeni hivatottak, egy közös vonást mutatnak: mindkét közösség számára az online tér egy olyan színtér, ahol az identitás és a politikai harcok szoros összefonódnak, és ahol a közösségi média eszközként szolgál a diskurzusok és az ideológiai harcok terjesztésére. A modern politikai helyzetben az internet ezen közösségek számára egy olyan eszközzé vált, amely lehetővé teszi számukra, hogy erőszakot alkalmazzanak, miközben eltagadják és relativizálják a nőket, kisebbségeket vagy más csoportokat érő támadásokat. Ezzel az online közösségekben megerősítik azokat a nézeteket, amelyek a társadalom főáramával ellentétben állnak.

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen online közösségek nemcsak marginalizált csoportokat támadnak, hanem aktívan dolgoznak a társadalmi normák átalakításán is. Az Alt-Right és az MRA közösségek diskurzusa nem csupán egyfajta társadalmi és politikai válasz a gender- és faji kérdésekre, hanem egyben egy erőteljes ellenállás is a társadalom által elfogadott normák és értékek ellen. Az online tér ezen csoportok számára nem csupán egy közvetítő eszközként, hanem egy harctérré vált, ahol a férfiak, a fehérség és a heteroszexualitás dominanciáját hirdetik, miközben azokat a társadalmi csoportokat támadják, akik ellentétes véleményt vallanak. A különböző online közösségekben kialakult dinamika tehát nem csupán az egyéni vélemények ütközése, hanem a társadalmi és politikai rend átalakulásának kérdése is.

Hogyan alakította át az online tér a szélsőjobboldali mozgalmakat?

Az online tér egyre inkább központi szerepet játszik a szélsőjobboldali ideológiák terjedésében és erősödésében, különösen az amerikai kontextusban. A hagyományos, offline szélsőjobboldali politikai mozgalmak mellett, az internet adta lehetőségek új dimenziókat nyitottak a radikális csoportok számára, hogy elérjék és befolyásolják a társadalmat. Az internet nem csupán a szélsőjobboldali gondolkodás terjesztésére szolgál, hanem eszközként is működik a politikai mozgósításban, a gyűlöletbeszéd és a társadalmi polarizáció fokozásában.

A virtuális közösségek, mint az anarchista és antifasiszta online hálózatok, például az "It's Going Down" és a "We Hunted the Mammoth", erőteljesen felléptek a szélsőjobboldali ideológiai árnyékában. Az ilyen közösségek fő célja, hogy nyilvánosságra hozzák a fehér férfi haragot, amely a Trump és Trumpizmus felemelkedését táplálja. Az antifasiszták és antirasszisták számára az internet a saját eszközükké vált, hogy fellépjenek a szélsőjobboldali eszmék ellen. Emellett olyan programok is léteznek, mint a "Whack-a-Mole", amelyek 400 000 fehér nacionalista Facebook és egyéb internetes fiókját figyelik és az adatokat központosított adatbázisba gyűjtik. Az online tér tehát nemcsak a szélsőjobboldal, hanem a szélsőbaloldali aktivisták számára is hatékony fegyverré vált.

A szélsőjobboldali és alt-right aktivisták gyakran alkalmazzák a „doxxing” taktikáját, azaz a szélsőjobboldali ellenfelek személyes adatainak nyilvánosságra hozatalát. Ez nemcsak az ellenállásra, hanem gyakran a fenyegetésre és zaklatásra is lehetőséget biztosít, miközben az alt-right csoportok is alkalmazzák ezt a módszert saját céljaik érdekében. Az internet tehát egy kényelmes, ámde veszélyes helyszínt kínál a politikai és társadalmi ellenségeskedés növelésére. Ugyanakkor a különböző nem kormányzati szervezetek (NGO-k), mint például az ADL (Anti-Defamation League), SPLC (Southern Poverty Law Center), és a Hope Not Hate folyamatosan nyomon követik és próbálják ellensúlyozni a szélsőjobboldali ideológia növekvő hatását mind online, mind offline térben.

Az online szélsőjobboldali mozgalmak gyakran alkalmazzák a szimbolikus erőszakot, és manipulálják a közönséget, hogy egyes ideológiai alapelvek mögé álljanak. A különböző fórumokon, közösségi média platformokon és alternatív híroldalakon keresztül, a szabadon mozgó gyűlöletbeszéd folyamatosan újabb és újabb közönséget ér el. A politikai diskurzust a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus és a szexizmus jelenléte hatja át, miközben a szélsőjobboldali csoportok számára az internet egy új, gyorsan változó eszközként szolgál.

A politika és a kultúra egyre inkább a szélsőjobboldali ideológiák hatása alatt áll, miközben az online tér és az internetes platformok új módokat kínálnak a gyűlölet és intolerancia terjesztésére. A közösségi média platformok, mint a Facebook, Twitter és YouTube, számos kritikát kaptak a moderálás és a szélsőjobboldali tartalom terjedésének kezelésével kapcsolatban. Az internet szabad szólásának védelme és az agresszív gyűlöletbeszéd közötti egyensúly megteremtése folyamatos kihívás elé állítja az online közösségeket és a jogalkotókat is. A platformok egyre inkább reagálnak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, de nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket.

Emellett a digitális kriptovaluták, mint például a Bitcoin, szintén szerepet játszanak a szélsőjobboldali csoportok finanszírozásában. Mivel ezek a pénznemek nem tartoznak közvetlen szabályozás alá, sok szélsőjobboldali aktivista a kriptovaluták segítségével elkerüli a hagyományos banki és pénzügyi rendszerek ellenőrzését, így könnyebben hozzáférhetnek pénzügyi forrásokhoz anélkül, hogy hatósági figyelmet vonnának magukra. A kriptovaluták vonzereje a decentralizált és névtelen jellege, ami lehetővé teszi számukra, hogy szabadon terjesszék és támogassák saját ideológiai céljaikat anélkül, hogy hatóságok vagy más szabályozó testületek közvetlen beavatkozásától kellene tartaniuk.

Az online tér tehát nem csupán egy eszközként szolgál a szélsőjobboldali ideológiák terjesztésére, hanem egyben annak egyre erősebb alapjává is válik. A politikai diskurzusban való részvétel és a társadalmi viták formálása egyre inkább az internet és a közösségi média platformok hatáskörébe kerül, és az online gyűlöletbeszéd egyre bonyolultabb problémát jelent a modern társadalom számára.

Hogyan építenek az internetes közösségek digitális erőszakot a nők és feminista aktivisták ellen?

A nőkkel és feminista aktivistákkal szembeni online zaklatás és erőszak kérdése az utóbbi évtizedekben egyre inkább a társadalmi diskurzus középpontjába került. A különböző online közösségekben, különösen a férfiak jogait védő (MRAs, Men's Rights Activists) fórumokon, a nők és feminista aktivisták online zaklatása, valamint azok érzékenysége és áldozatsága gyakran kétségbe vonásra kerül. A digitális erőszak, melyet egyesek komikus vagy elfogadható formaként kezelnek, új dimenziókat nyitott a nőkkel kapcsolatos diszkriminációk és az internetes kultúra háborújának megértésében. A kutatás, amely a Reddit r/MensRights aloldalain végzett elemzésen alapul, betekintést nyújt abba, hogyan kezelik ezeket a férfiak jogait védő közösségek, és hogyan formálják a nők és feminista aktivisták ábrázolását az online zaklatás és trollkodás kontextusában.

A kutatásban vizsgált szálak közül különös figyelmet érdemeltek azok, amelyek a nők online zaklatásával kapcsolatos híreket és diskurzusokat tartalmaztak, például a híres színésznő, Ashley Judd ügyét, aki Twitteren szenvedett szexuális zaklatást. Az ilyen esetekben a kommentelők nem csupán az áldozatok áldozatságát tagadják, hanem egyben elismerik, hogy a nők olyan érzelmi reakciókat tapasztalnak, amelyek nem felelnek meg a zaklatás valódi definíciójának. Az ilyen típusú hozzászólásokban gyakran felbukkannak a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák, miszerint azok "irracionálisak" és "túl érzékenyek", így mindenféle zaklatás vagy erőszak áldozatává válásuk indokolatlanná válik.

A férfiak jogait védő közösségek számára a nők, akik online zaklatásról beszélnek, nemcsak hogy túlérzékenynek tűnnek, hanem gyakran meg is kérdőjelezik őket abban, hogy egyáltalán rendelkeznek-e bármiféle áldozati státusszal. A nők, akik ezeket a tapasztalatokat megosztják, gyakran "dámszeles" képet öltenek, akik a férfiak "kegyeire" építenek, hogy védelmet nyerjenek. Az ilyen vélemények tovább erősítik azt a narratívát, miszerint a nők tulajdonképpen nem képesek objektíven értékelni a zaklatást, sőt, talán manipulálnak is, hogy saját személyes érdekükben elérjék a kívánt figyelmet vagy támogatást.

Ezeket az érveket az MRAs szinte rendszeresen előadják, és bár a nők sérüléseit tagadják, valójában az alapvető férfi-női szerepeket is támadják. A férfiak jogait védő közösségek számára a feminista aktivizmus nem csupán egy ideológiai különbség, hanem egy olyan kulturális háború része, amelyben a férfiak saját identitása és jogai kerülnek veszélybe, ha a nők és a feminista aktivisták túlhangsúlyozzák áldozatságukat. Ezzel a diszkrét narratívával próbálják aláásni a feminizmus által képviselt igazságosságot, miközben saját "elnyomott" helyzetüket próbálják hangsúlyozni.

A nők és feminista aktivisták digitális zaklatásának elutasítása nemcsak a szóban forgó közösség diskurzusában, hanem a közvéleményben is komoly hatást gyakorol. A feministák online zaklatásának tagadása a nők jogait védő közösségek számára nem csupán egy eszmék ütközése, hanem egy globális jelenség, amely az egyes emberek, közösségek és társadalmi csoportok közötti diskurzust formálja. A zaklatás és online erőszak tehát nem csupán egyéni ügyek, hanem egy olyan rendszer részei, amelyek mélyebb társadalmi és kulturális struktúrákhoz kötődnek.

Fontos továbbá, hogy a digitális zaklatás kérdése nem csupán a feministák és férfiak jogait védő közösségek konfliktusa. Az online térben történő zaklatás, trollkodás és erőszak gyakran olyan kérdéseket is érint, mint a szólásszabadság határai, a férfiak és nők közötti hatalmi dinamikák és az egyenlőség kérdése. A nők és feminista aktivisták elleni támadások nem csupán a szexizmus felszínre kerülését jelentik, hanem azt is, hogy az online terekben történő erőszak milyen mértékben elérheti a fizikai világ határait, ha az emberek nem képesek vagy nem hajlandók szembenézni a valósággal.

A nőgyűlölet és az online zaklatás összefonódása: Mi rejlik a digitális térben tapasztalt erőszak mögött?

A nyilvános életben való zaklatás problémája egyre inkább napirendre kerül a különböző kutatások és jelentések révén, különösen azok, amelyek a nőket politikai és társadalmi szereplőkként érő erőszakról és visszaélésekről szólnak. Az Egyesült Királyság "Committee on Standards in Public Life" (2017) jelentése az online zaklatás és a nőkkel szembeni erőszak összefüggéseit tárgyalva kimondja, hogy az ilyen visszaélések gyakran mélyen gyökereznek a nőgyűlöletben. Az online tér nem csupán egy új, virtuális világ, hanem a nők elleni erőszak és zaklatás sokkal régebbi formáinak digitális megjelenési formája is.

Bár az online zaklatás látszólag új jelenség, a kutatások azt mutatják, hogy az ilyen típusú visszaélések számos hasonlóságot mutatnak a fizikai és személyes erőszak, például a szexuális zaklatás vagy az intimitásban elkövetett erőszak formáival. A nők és lányok gyakran találkoznak az interneten olyan zaklatásokkal, amelyek a szexuális megalázást célozzák meg, miközben a zaklatók célja nem csupán a személyes zűrzavarok okozása, hanem az is, hogy a nőket elhallgattassák és kiirtsák a nyilvános diskurzusokból. A #MeToo mozgalom egyik kulcsfontosságú tanulsága, hogy a férfiak áldozatait a társadalomnak és a médiának is el kell ismernie, és az erőszak nem egyszeri esemény, hanem egy folyamatosan ismétlődő kultúra terméke.

Az online térben megjelenő zaklatások nem csupán egyéni események, hanem egy rendszeres, rutin jellegű problémaként élik meg őket azok a nők, akik napi szinten szembesülnek a digitális erőszakkal. A zaklatás nem csupán egy-egy szónak vagy üzenetnek tűnik, hanem egy folytatódó folyamatnak, amelynek célja a női hangok elnémítása. Míg a hagyományos jogi rendszer inkább az egyedi bűncselekményekre összpontosít, a nők egyre inkább az erőszak kultúrájának részeként értelmezik ezt a jelenséget. Az online zaklatás ezen a ponton egy teljesen új dimenzióba lép, mivel nemcsak fizikai, hanem virtuális térben is kifejeződik.

A zaklatás és a szexuális erőszak kifejezetten akkor válik súlyossá, amikor a nőket szándékosan alázzák meg, például pornográf tartalmakkal való fenyegetéssel, vagy a testi erőszakot kísérő verbális támadásokkal. Az ilyen zaklatások sok esetben nem csupán fenyegetésként jelentkeznek, hanem mint a nők szexuális megalázásának eszközei. A kutatások során gyűjtött válaszokban megjelennek olyan üzenetek, amelyek kifejezetten a nők testét és szexualitását célozzák meg, olyan képekkel és videókkal, amelyek a legmélyebb megaláztatást eredményezik. Ez a jelenség hasonló ahhoz a jelenséghez, amelyet az úgynevezett "bosszú pornó" vagy "képalapú szexuális erőszak" néven ismerünk, ahol a férfiak szándékosan próbálják kárt tenni a nők személyes és társadalmi életében.

Az online és offline zaklatók motivációi között is találhatóak hasonlóságok, például sok esetben az elkövetők személyesen ismerik az áldozatokat. Ez a jelenség nemcsak a nyilvános terekben, hanem a privát, családi és közösségi helyeken is megtalálható. Az online zaklatás esetében gyakran előfordul, hogy az elkövetők nem egyedül, hanem másokkal együtt támadják meg áldozataikat, így fokozva az erőszakos cselekmények intenzitását. A zaklatás tehát nem csupán egyéni, hanem közösségi esemény is lehet, amelyben az áldozat egyre nagyobb nyilvánosság előtt válik a támadások célpontjává.

Az online zaklatás és a nőkkel szembeni erőszak közötti kapcsolatot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az internetes zaklatás semmilyen értelemben nem mentesíti azokat a fizikai erőszak és szexuális zaklatás formáit, amelyek a nők számára mindennapi valóságot jelentenek. A legfontosabb, hogy a nők jogait és védelmét az online és offline térben egyaránt biztosítani kell. Az internet nem csupán egy új világ, hanem egy olyan tér, ahol a nők elleni erőszak ugyanúgy jelen van, mint a való világban.

Mindezeket figyelembe véve, a legfontosabb, hogy a nők megértésük és a társadalom részéről történő védelmük érdekében felismerjék a folyamatosan ismétlődő erőszak mintáját, amely nem csupán egy-egy aktusban, hanem egy átfogó társadalmi kultúrában gyökerezik. A digitális tér védelme és a nők számára biztonságos környezet kialakítása elengedhetetlen, mivel a fizikai és online zaklatás közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak.

Hogyan határozzuk meg a párhuzamos szállítást és görbületet egy sík sokaságban?
Hogyan hatott a római hadsereg és a politika Lucius Verus parthus háborújára?
A fej és arc röntgenképeinek helyes pozicionálása és a központi sugár (CR) beállítása: A hibaelhárítás alapjai