A digitális technológiák mentális egészségügyi alkalmazásával kapcsolatos felhasználói véleményeket még nem vizsgálták kellő mértékben, összehasonlítva a szakemberek hozzáállásának növekvő érdeklődésével. A járvány előtt végzett kutatások azt mutatták, hogy a kliensek csupán kisebbsége próbálta ki az online terápiát, és sokan még csak nem is ismerték ezt a lehetőséget, míg a többség határozottan a személyes pszichológiai támogatást részesítette előnyben (Apolinário-Hagen et al., 2017; Batterham & Calear, 2017; Casey et al., 2013; Dowling & Rickwood, 2016; Eichenberg et al., 2013; Lal et al., 2015). Azonban különösen a fiatalabb korosztályok körében többen kijelentették, hogy szükség esetén szívesen igénybe vennének online szolgáltatást, és voltak, akik az online módozatot részesítették előnyben, mivel ez lehetővé tette számukra az anonim személyes érintkezés elkerülését vagy könnyebb hozzáférhetőséget biztosított (Chan et al., 2016; March et al., 2018). Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a távolról történő kapcsolattartás hatékony első lépés lehet a bizonytalan felhasználók motiválásában, hogy igénybe vegyék a hagyományos szolgáltatásokat, vagy akár az általuk preferált módot jelenthet a támogatás elérésére (ibid.). Ráadásul a nők és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek pozitívabb hozzáállást mutattak az online pszichológiai támogatáshoz (ibid.). A felhasználók szemléletének változása a járvány után egyértelmű, mivel az e-mentális egészségügyi gyakorlatok ekkor szinte az egyedüli módját jelentették a támogatás elérésének (Werbart et al., 2022). A kliensek kevésbé voltak szkeptikusak az online terápiás kapcsolatok minőségével kapcsolatban, mint a terapeuták (Probst et al., 2021), ugyanakkor arról számoltak be, hogy kevésbé érzik magukat érzelmileg hozzáférhetőnek és nyitottnak (Werbart et al., 2022), vagy technológiai akadályokkal találkoztak (Shen et al., 2022). A felhasználói szemlélet kutatásának prioritásai közé kell tartoznia annak, hogy mely csoportok reagálnak jobban az online terápiára, mint a személyes találkozókra, kinek biztosít hozzáférést a terápia és elkötelezettséget, valamint milyen intézkedésekkel csökkenthetjük a technológiai szakadékot és növelhetjük a digitális műveltséget, hogy növeljük a kezelés elérhetőségét és elérjük a mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek szélesebb körét.

A digitális mentális egészségügyi beavatkozások hatékonyságának kutatása az elmúlt évtizedekben különösen felgyorsult, különösen a COVID-19 járvány hatására, de a klinikai hatékonyságot és költséghatékonyságot illető bizonyítékok még mindig elmaradnak a gyors technológiai fejlődéstől. A videópszichoterápia hatékonyságának értékelése alapvetően az online és személyes terápiás megközelítések közötti hatékonyság összehasonlítására összpontosít, míg az online különböző terápiás megközelítések összehasonlítása még mindig viszonylag ritka. A járvány előtt a kutatási prioritások között szerepelt a digitális beavatkozások hatékonysága a személyes terápiákhoz képest, biztonságuk, azon képességük, hogy elérjék a segítségre szoruló populációkat, a terápiás változások mechanizmusai, valamint annak vizsgálata, hogy hogyan lehetne optimalizálni a digitális beavatkozások hatékonyságát emberi támogatással (Hollis et al., 2018; Borcsa & Pomini, 2018). Az adatgyűjtés és a potenciális megoldások értékelése, amelyek javíthatják a terápiás kapcsolatokat a kommunikációs technológiák alkalmazása során, kulcsfontosságú témák, mivel a kutatási eredményeket be kívánják építeni a pszichoterápiás képzésbe (Werbart et al., 2022).

A kognitív viselkedésterápia (CBT) megközelítése az online pszichoterápia hatékonyságának leggyakoribb kutatási területe. Az online CBT hatékonyságát számos pszichiátriai rendellenesség kezelésében, mint például a depresszió, szorongásos zavarok, pánikbetegség, kényszerbetegség, poszttraumás stressz zavar, alkalmazkodási zavar, bipoláris zavar, krónikus fájdalom, fóbiák és orvosi problémák kísérő pszichiátriai tünetei, szintén igazolták (Kumar et al., 2017). Az ICBT különösen alkalmas vidéki és városi környezetekben, különböző korosztályok számára is; sok beteg értékelte az online kezelést, azonban többen a személyes terápiás üléseket preferálták (ibid.). A Wootton (2016) által végzett meta-analízis szerint az online CBT hatékony a kényszeres tünetek csökkentésében, bár a vizsgálatok csak részben összehasonlították az online és személyes terápiát. Egy másik meta-analízis 20 randomizált klinikai vizsgálatot elemzett, amelyek szinkron teleterápiát (általában CBT-t) hasonlítottak össze személyes terápiával. Az eredmények nem mutattak szignifikáns különbséget a kezelés kimenetele, a követéses időszakok vagy az elhagyási arányok tekintetében (Lin et al., 2022).

Bár a fent említett kutatások biztató eredményeket mutatnak, nem lehet még kijelenteni, hogy az online terápia minden klinikai állapot, tünet és betegcsoport esetében éppen olyan hatékony lenne, mint a személyes terápia (Lin et al., 2022). További kutatások szükségesek a felhasználói szempontból és a különböző terápiás megközelítések hatékonyságának pontosabb megértéséhez, hogy a digitális mentális egészségügyi szolgáltatások valóban széles körben elérhetővé válhassanak.

Hogyan alakították ki a Couple Time programot a párkapcsolatok fejlesztésére?

A Couple Time fejlesztése a párkapcsolati problémák kezelésére és javítására irányuló digitális eszközként az interaktív, multimédiás tervezésre helyezte a hangsúlyt. A program célja, hogy támogassa a párkapcsolatokban jelentkező nehézségeket és elősegítse a tartós, elégedettséggel teli kapcsolatok kialakulását. Ennek érdekében különféle kutatási módszerek, például fókuszcsoportok és szakértői interjúk segítettek az igények, szükségletek és a célcsoporthoz leginkább illeszkedő tartalom meghatározásában.

A kutatás során a résztvevők olyan párok voltak, akik párkapcsolati problémákkal küzdöttek, és a digitális intervenciók iránti érdeklődésük is magas volt. A vizsgálat célja az volt, hogy olyan programot alakítsanak ki, amely valóban segíti a párkapcsolati krízisek kezelését, miközben figyelembe veszi a felhasználók igényeit és preferenciáit. A fókuszcsoportok, amelyek online formában zajlottak, lehetőséget adtak arra, hogy különböző háttérrel rendelkező párok véleményét összegyűjtsék, és így a legszélesebb spektrumú adatokat nyújtsák a program optimalizálásához.

A kutatásban résztvevők között voltak különböző életkorú, kapcsolatban élő és gyermekeket nevelő párok, akik mindannyian tapasztalták a párkapcsolatukban lévő elégedetlenséget. Az interaktív formátumok és a vizuális elemek, mint például a színek és dizájn, különösen fontos szerepet kaptak a programban. A résztvevők számára fontos volt, hogy a program esztétikai megjelenése ne legyen túl zűrzavaros, hanem egy egységes, harmonikus színvilágot képviseljen. A magas szintű interaktivitás, a személyre szabott gyakorlatok és a rövid, ám informatív pszichoedukációs szövegek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők érdeklődése fennmaradjon.

A program sikeressége nemcsak a designban rejlik, hanem a tartalom relevanciájában és érthetőségében is. A fókuszcsoportok során a résztvevők kifejezték igényüket arra, hogy a program figyelembe vegye a családi hátteret, és legyen képes a párkapcsolatokon túlmutatóan a két fél családi kapcsolatait is érinteni. Ezen kívül felvetették, hogy a párkapcsolati interakciók és azok hatása más közvetlen és közvetett kapcsolatokra is fontos eleme lehet a programnak.

A kutatás a felhasználói élmény folyamatos mérését is magában foglalja, és az összegyűjtött visszajelzések alapján a program folyamatosan fejlődik és finomodik. Az első prototípus tesztelését követően, a szakértői és felhasználói visszajelzések alapján a program több szempontból is módosításra került. A fejlesztés során a program minden egyes változása figyelembe vette a felhasználók igényeit, amit a fokozott felhasználói elköteleződés, az egyszerűbb kezelhetőség és a tartalom jobb illeszkedése érdekében folytatott kutatások eredményeztek.

A résztvevők visszajelzései alapján a programnak sikerült olyan formátumot adni, amely nemcsak informatív, hanem vonzó is. Az esztétikai visszajelzések, mint a színkombinációk és a dizájn, magas szintű pozitív értékeléseket kaptak. A program interaktív jellege, amely aktív feladatokat és gyakorlatokat tartalmazott, elősegítette a párkapcsolati problémák kezelését, miközben a felhasználók személyes élményeire is figyelemmel volt.

Fontos kiemelni, hogy a párkapcsolati problémák kezelésére szánt digitális eszközök esetében az alkalmazott design és tartalom mellett elengedhetetlen a folyamatos visszajelzés és a fejlesztés során az érintettek valós igényeinek figyelembe vétele. Mivel a digitális világ gyorsan változik, a programok sikeressége azon is múlik, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a felhasználói elvárásokhoz és a szociális környezetben végbemenő változásokhoz.

A program fejlesztése során alkalmazott kutatási metodológia a felhasználói élmény folyamatos értékelésére épült. Ez nemcsak a program esztétikai vonzerejére vonatkozott, hanem az egyes elemek praktikus használhatóságára, valamint annak értékelésére is, hogy miként befolyásolják a párkapcsolatokra gyakorolt hatásokat. Ezzel párhuzamosan a program tartalmának relevanciája és elfogadottsága folyamatosan finomodott, hogy megfeleljen a különböző célcsoportok elvárásainak.

A késkészítés mesterei: Hibben és Ehlers együttműködése
Mi a blasfémia és hogyan befolyásolja a társadalmat?
Hogyan befolyásolják a karbantartási stratégiák a rendszerek megbízhatóságát és gazdaságosságát?