A halogatás és annak időköltsége mindannyiunk számára ismerős jelenség. Amikor elhalasztjuk a dolgokat, gyakran hasznosnak tűnő feladatokba menekülünk – például rendszerezzük a fájlokat, válaszolunk a telefonhívásokra, vagy átnézzük az e-maileket. Azonban, bár ezek a tevékenységek valóban hasznosak, nem minden esetben a legfontosabbak. Az idő, amit hasznos, de nem létfontosságú feladatokkal töltünk, egyúttal az idő, amit nem fordítunk a valóban fontos projektekre. Elképzelhető, hogy sikerült nullára csökkenteni az e-mailjeid számát, vagy hogy az irodád tökéletes rendben van, de mi a helyzet azokkal az órákkal, amelyek ténylegesen pénzt keresnek a vállalkozásod számára? A befejezett munkák, a számlázott órák és az eladott szolgáltatások jelentik a jövedelmet. Ha a karriered előrelépésére törekszel, vajon mi az a teljesítménymutató, amit a vállalatod vagy főnököd leginkább értékel?

A kutatások szerint az alkalmazottak akár 64%-a is napi szinten időt veszít az interneten, nem munkával kapcsolatos oldalak böngészésére. A halogatás nem új keletű jelenség, de az internet lehetővé tette, hogy szinte bármikor, bárhol érdekes dolgokkal térjünk el a feladatainktól. Nézzük meg egy pillanatra a vállalkozó szemszögét. Tegyük fel, hogy te és a munkatársaid heti két órát pazaroltok az interneten való böngészésre. Nyilvánvaló, hogy a valóságban ez az idő valószínűleg nagyobb, de maradjunk a két óránál. Milyen hatással van ez a két óra a vállalkozásodra? Ha mondjuk tíz fős a csapatod, az heti 20 órát jelent, amit elveszítettél. Mit hozhatott volna a vállalkozásod, ha ez az idő a kliensekkel való munkavégzésre, projektek befejezésére vagy több számlázott órára lett volna fordítva? Egy amerikai kutatás szerint évente 598 milliárd dollárt veszítettek a cégek a halogatás következtében. Egy menedzsment-tanácsadó cég kutatása szerint a nem produktív dolgozók miatt a munkahelyek évente 33 napot veszítettek egy munkavállalóra vetítve. Ennek pénzbeli értéke évente 598 milliárd dollár az Egyesült Államokban.

Mekkora része van ennek a kedvezőtlen tortának a vállalkozásodban? Milyen statisztikai adatokat mutatnak a munkavégzésed elvesztegetett órái? Ha például évente két órát vesztesz naponta, az a nyolcórás munkanapod 25%-át jelenti. Mi lett volna a napi átlagos profitoddal, ha ezt az időt produktívan töltöd el? Nem minden elvesztegetett idő a halogatásból ered, persze. Vannak olyan tényezők is, mint a hatékonyság hiánya, a döntésképtelenség, a rossz tervezés és mások várakozása. Az azonban valószínű, hogy az emberek halogatása az, ami gyakran mások munkáját is megakasztja. A halogatás fokozza a stresszt és csökkenti a kreativitást és a munka minőségét.

A halogatás stresszt okoz. Ha halogatunk, akkor limitáljuk a lehetőségeinket, miközben növeljük a nyomást. A munkahelyi stressz tartósan negatívan hat a munkavégzés minőségére. A munkahelyi időnaplók és kutatások egyaránt azt mutatják, hogy a kreativitás elrejtőzik, amikor az emberek közvetlen határidők előtt állnak. Ha van egy kis légterünk, akkor nyugodtabbnak érezzük magunkat, ami lehetővé teszi számunkra, hogy kreatív kapcsolatokat találjunk és egyedi megoldásokat dolgozzunk ki. Ha te vagy a csapatod tagjai rendszeresen halogatnak, azzal folyamatosan egyre szorosabb határidőkkel találkozol, amik csak növelik a nyomást, miközben a kreativitás és a munka minősége csökken.

A munkahelyi stressz a dolgozói elégedetlenség egyik fő oka, és ebben szerepe van a halogatásnak is. Ha a vállalkozásodban folyamatosan jelen van a halogatás, akkor a stressz szintje is arányosan nő, és mindez egyre inkább kihat az egész csoportra. Ha a munkatársak túlterheltek, hajlamosabbak a halogatásra, mint a feladatok időben történő elvégzésére. Érzik, hogy kihasználják őket, és azt gondolják, hogy képtelenek mindent elvégezni, amit elvárnak tőlük. Ennek következményeként feladják, "lógatják" a dolgokat, interneteznek vagy más dolgokkal elterelik a figyelmüket, miközben a stressz és az elégedetlenség csak nő.

Azok a vezetők, akik komolyan veszik a halogatást, kérdésekkel támogathatják a csapatukat. Ilyen kérdés lehet például: „Hogy haladsz a munkáddal? Segíthetek valamiben?” Még egyetlen ember halogatása is komoly hatással lehet az egész vállalkozás működésére. A halogatást nem lehet teljesen kiküszöbölni, de komolyan kell venni. Ha megtagadod a halogatást és megjutalmazod azokat, akik ugyanezt teszik, akkor példát mutatsz a csapatodnak, és ez számos órát, dollárt, és még a vállalkozásod boldogságát is megmentheti.

A következő időkidobó szokásokat célszerű megszüntetni:

Halogatás: Indokok keresése, amelyek miatt még jobban elhalaszthatjuk a feladatot. A halogatás folyamatos bűntudatot okoz. Ideje megszakítani ezt a ciklust. Felesleges panaszkodás: A panaszkodás nem vezet semmihez. Kérj segítséget, vagy találj megoldást a problémákra, majd cselekedj! Felesleges beszélgetések: A munkában ne pazarolj időt felesleges beszélgetésekre. A munkahelyi pletyka, a felesleges várakozások, vagy akár a túlzott nyugtalanság mind elvonják a figyelmet a feladatoktól.

A halogatás és az ezzel járó időveszteség nem csupán az egyéni teljesítményt, hanem az egész csapat működését is hátráltathatja. A vezetőknek érdemes felismerniük a halogatás jeleit, és tudatosan kezelniük őket, hiszen a termelékenység és a csapat sikeressége szoros kapcsolatban áll a feladatok időben történő elvégzésével.

Hogyan kérdésekkel növelhetjük produktivitásunkat és javíthatjuk életünket?

A kérdések alapvető eszközei annak, hogy választ kapjunk a kívánt eredményekre, és ha nem kapunk megfelelő válaszokat, az gyakran annak tudható be, hogy nem a legjobb kérdéseket tesszük fel. A megfelelő kérdések megváltoztathatják az időnket és produktivitásunkat, segíthetnek abban, hogy sikeresebbek legyünk, és elérjük a céljainkat.

Az egyik legfontosabb elv, amit megérthetünk, az a "Miért", "Mi" és "Hogyan" típusú kérdések közötti különbség. Amikor valami negatív triggerel bennünket, például valaki megjegyzése, az első impulzusunk gyakran az, hogy megkérdezzük: "Miért mondta ezt?" vagy "Miért érzem magam így?" Azonban a "Miért" kérdések hajlamosak arra, hogy a múltban keressenek okokat, magyarázatokat és igazolásokat, amelyek megerősíthetik előzetes hiedelmeinket, vagy akár önmagunkat vagy másokat okolhassunk. Ennek eredményeként a "Miért" kérdések gyakran fenntartják a negatív érzelmeket, és nem adnak irányt arra, hogyan lépjünk tovább.

Ehelyett célszerűbb "Mi" kérdéseket feltenni. Mivel a "Mi" kérdések a jövőre irányulnak, segítenek a továbblépésben, a fejlődésben. "Mi" kérdések arra ösztönöznek bennünket, hogy mélyebbre ássunk, megértsük a helyzetet, és felfedezzük a szükséges lépéseket a kívánt változások eléréséhez. Amikor például negatív érzelmek gyötrik, és azon tűnődünk, miért érezzük magunkat rosszul, inkább azt kérdezzük meg: "Mi mást szeretnék érezni ezen érzés helyett?" Ha például bűntudatot érzünk, a válasz lehet, hogy "Szeretném újra hálásnak érezni magam." Ekkor már lehetőségünk nyílik arra, hogy tovább lépjünk, és elkezdjünk keresni olyan módokat, amelyekkel új érzelmi állapotot érhetünk el.

A kérdések minősége alapvetően befolyásolja életünk minőségét. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, "Miért tart ilyen sokáig befejezni ezt?", ami csupán a jelenlegi helyzetet erősíti meg, kérdezzük inkább: "Mit tehetek, hogy felgyorsítsam a folyamatot?" Miután válaszokat találunk, kérdezzük meg magunktól: "Hogyan valósíthatom meg ezt most?" Azok, akiknek nehézségeik vannak az idő kezelésével, gyakran a rossz kérdéseket teszik fel.

De miért is tesszük fel néha a nem produktív kérdéseket? A kérdések a gondolatainkból származnak, és valójában a gondolataink nem mások, mint kérdések és válaszok. Napközben sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit és hogyan gondolkodunk. A tudatos gondolkodás nagy változást hozhat abban, hogy hogyan kezeljük az időnket, hogyan érezzük magunkat, és hogyan érjük el a kívánt eredményeket. A legtöbb ember nem éri el, amit akar az életben, mert a gondolataik és az általuk adott válaszok nem segítik őket a fejlődésben.

Például, ha fáradtnak érezzük magunkat, és megkérdezzük magunktól: "Miért érzem magam ilyen fáradtnak?", csak olyan válaszokat kapunk, amelyek megerősítik a fáradtságot. Ahelyett, hogy a "Miért" kérdést tennénk fel, célszerűbb lenne azt kérdezni: "Hogyan tudok javítani az energiámon?" vagy "Ki segíthet nekem, hogy produktívabb legyek?" E kérdések által könnyebben képesek leszünk felismerni azokat az eszközöket és lépéseket, amelyekkel változtathatunk a helyzetünkön.

A kérdések tehát nemcsak azt határozzák meg, hogy mit gondolunk, hanem azt is, hogy hogyan cselekszünk. Ha elakadunk valahol, vagy úgy érezzük, hogy nem haladunk előre, gyakran érdemes egy pillanatra megállni, és újraértékelni a kérdéseinket. Azok a kérdések, amelyeket magunknak felteszünk, erőteljesebben alakítják az életünket, mint bármi más.

Endtext

Co znamená boj a strach, když se přítel stává nepřítelem?
Jak Docker a cloudové technologie mění vývoj a testování softwaru
Jak komunikovat v Německu se zvířetem: Základní fráze a slovní zásoba pro majitele domácích mazlíčků
Jak se orientovat ve městě a správně komunikovat na veřejných místech