Az Egyesült Államok jogi, kulturális és történelmi értelemben gyökeret vert a multinacionális vállalatok (MNE-k) világában. Még ha az Egyesült Államok nem is volt az első nemzet, amely nemzetközi vállalkozásokat indított, jelentős részesedést vállalhat a modern multinacionális vállalatok kifejlesztésében. Manapság számos állam – fejlett és fejlődő egyaránt – rendelkezik saját multinacionális vállalataival, ám ezen országok többsége nem tekinthető birodalomnak. Az Egyesült Államok azonban már az MNE-k felemelkedése előtt is birodalom volt. A történelem ezen pontján az államnak nemcsak nemzeti, hanem imperialista érdekei is voltak, amelyeket a multinacionális vállalatoknak már a kezdetektől figyelembe kellett venniük. E vállalatok tehát teljesen más típusú kapcsolatokat alakítottak ki az állammal, mint például Brazíliában vagy Dél-Koreában.

A multinacionális vállalatok globális érdekei gyakran felülmúlják az államokét, és néhány esetben valóban erősebbek lehetnek, de az Egyesült Államok esetében nem ez a helyzet. Az Egyesült Államokban az állam és a multinacionális vállalatok közötti kapcsolat szimbiotikus jellegű: mindkettő szükségszerűen és kölcsönösen használja egymást. Ezt a viszonyt tovább erősíti az a szoros kapcsolat, amely a kormányzat és az üzleti szektor között az amerikai társadalomban egyébként is jellemző. Az állam tehát a multinacionális vállalatokat felhasználja saját globális, félglobális birodalmi törekvéseinek érvényesítésére, miközben a vállalatok keményen lobbiznak azért, hogy az állami politika megfeleljen saját szükségleteiknek.

A második világháború után egyre fontosabbá váltak az Egyesült Államokban működő nem kormányzati szervezetek (NGO-k). Bár nem mindegyikük támogatta az amerikai birodalmi projektet, számos olyan, amelyek aktívan támogatták, segítették az amerikai állam globális ambícióinak alakítását és védelmét. Az ezen szervezetek közé tartozó legfontosabbak közé tartoznak a multinacionális vállalatok által alapított nagy alapítványok, a nagyvárosokban működő „think tankek” és az egyes specifikus kérdésekre koncentráló NGO-k. Az amerikai birodalom ideológiáját a média terjesztette és erősítette meg. A „Manifest Destiny” kifejezés, amely az amerikai imperializmus XIX. századi hangulatát megörökítette, egy újságírótól származik, miközben a filmek jelentős szerepet játszottak a hidegháborús gondolkodás népszerűsítésében. A televízió szintén sokat tett a félglobális amerikai birodalom ideológiai alapjainak megerősítésében. A vallás, különösen a keresztény egyházak szerepe, nemcsak az Egyesült Államok határain belül, hanem azokon kívül is jelentős volt, mivel misszionáriusaik nemcsak a vallásos tudást terjesztették, hanem az amerikai értékeket és ideológiát is.

Bár az Egyesült Államokban jelen vannak az „anti-imperialista” nem állami szereplők, az amerikai társadalom jelentős része mégis többnyire támogatta az ország globális szerepvállalását. A nem állami szereplők (NSA-k) gyakran a „puha hatalom” részeként segítették a birodalom céljainak elérését. Ez a fogalom hagyományosan az államokhoz kötődik, ám a nem állami szereplők is képesek alkalmazni a „vonzerőt és beolvasztást”, szemben az erőszak alkalmazásával, még akkor is, ha pénz, noha a puha hatalom elmélete szerint nem lenne szükséges, gyakran szerepet játszik. Azonban fontos megérteni, hogy a puha hatalom nem pótolhatja a kemikusan alkalmazott erőszakos hatalmat, amely továbbra is az állam kizárólagos monopóliuma marad. A legjobb esetben a puha hatalom csupán kiegészíti a kemikusan alkalmazott hatalmat, de sosem válhat helyettesítővé. Az amerikai nem állami szereplők tehát kulcsszerepet játszottak a félglobális birodalom fenntartásában, de önállóan nem hozhatták volna létre azt.

A multinacionális vállalatok története, különösen az Egyesült Államok esetében, szoros kapcsolatban áll a globális hatalmi politikával. Már 1776 előtt is akadtak amerikai kereskedők, akik külföldön próbáltak szerencsét, de ezek még nem tekinthetők multinacionális vállalatoknak a szó modern értelmében. A modern multinacionális vállalatok fejlődése az amerikai polgárháború után kezdődött el, amikor az Egyesült Államok területét összekötötték a transzkontinentális vasúttal és a távíróval. A magas vámtarifák mellett az oligopóliumok kialakulása új üzleti struktúrákat eredményezett, amelyek máig meghatározóak az amerikai gazdaságban. A XIX. század végén J. A. Hobson, aki alaposan tanulmányozta a nagyvállalatok fejlődését, arra a következtetésre jutott, hogy négy fő tényező eredményezte az amerikai üzleti kombinációk és monopóliumok dominanciáját: a vasút szerepe, a vámok, a politikai korrupció és az amerikai üzletember bátrabb, agilisabb természetével együtt.

A 19. század végén az amerikai vállalatok az egész világot meghódították. Mira Wilkins kutatásai alapján az 1890-es évek végén az Egyesült Államok vállalkozásai gyorsan teret hódítottak Európában, az Egyesült Államok közvetlen befektetései Kanada irányába is soha nem látott mértékben növekedtek. Az amerikai kereskedelmi „invázió” Európába olyan mértékben megváltoztatta a világpiacot, hogy ezt a folyamatot a korabeli európai sajtó „Amerikai invázióként” emlegette.

Bár sok nagyvállalatot szétbontottak a háború előtti időszakban, az amerikai kormány támogatása révén az amerikai cégek egyre inkább elterjedtek a világ minden táján. Az amerikai kormány, különösen William Howard Taft elnöksége alatt, aktívan támogatta a nagyvállalatokat a nemzetközi piacon. Az amerikai cégek tehát nemcsak hogy globális jelenlétet építettek ki, hanem az Egyesült Államok külpolitikai stratégiájának meghatározó szereplői is lettek.

Hogyan lett az Internet az Egyesült Államok globális dominanciájának eszköze?

Az internet, amely az 1980-as évek végén indult el a nem katonai felhasználók számára, hamarosan a világ egyik legfontosabb kommunikációs hálózatává vált. Az 1989-ben Tim Berners-Lee által feltalált World Wide Web új irányvonalat adott az internet fejlődésének, és az azonnali globális elérhetőség lehetőségei előtt nyitott ajtót. Kezdetben az internet irányítása egy kaliforniai kutatóra hárult, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma (DoC) felügyelete alatt, de az internet növekedése olyan gyors volt, hogy ezt a modellt hamarosan meg kellett változtatni.

1998-ban egy non-profit szervezet, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) jött létre Kaliforniában, amely a DoC-al kötött megállapodás alapján működött. Az internet világméretű terjedésével és az amerikai vállalkozók gyors reagálásával az Egyesült Államok dominanciája az internetes iparban megkérdőjelezhetetlen lett. Az internet segítségével az amerikai cégek szinte azonnal elérhetővé váltak világszerte, és piaci előnyük csak növekedett.

Az ICANN-hoz kapcsolódó irányítási rendszer mellett, ahol az Egyesült Államok stratégiai érdekei megfigyelhetők, az internetes piac egyre inkább az amerikai cégeké lett. 2015-re, amikor az Apple, a HP és a Microsoft a legnagyobb informatikai vállalatok között szerepeltek, a globális internetes cégek dominanciája egyértelművé vált. Az ilyen cégek, mint az Amazon, a Google, az eBay és a Facebook, szinte azonnal globálisan jelen voltak. Az internet olyan erőteljes hatást gyakorolt a globális gazdaságra, hogy a legnagyobb cégek elérhetősége nem csupán az amerikai, hanem a nemzetközi piacokon is egyre fontosabbá vált.

Különösen figyelemre méltó, hogy míg a legnagyobb cégek 2015-ig túlnyomórészt amerikaiak voltak, néhány nem amerikai vállalat – elsősorban kínai – elérte a világpiaci helyezéseket. Azonban még ezek a cégek is elsősorban a kínai piacokra korlátozódtak, és nem befolyásolták jelentős mértékben az amerikai vállalatok dominanciáját, amelyek továbbra is az egyetlen igazi globális szolgáltatók voltak. Az Egyesült Államok cégei tehát nem csupán amerikai fogyasztók számára kínáltak szolgáltatásokat, hanem a világ szinte minden pontján elérhetők voltak. Az internet révén az Egyesült Államok globális kommunikációs központtá vált, és e cégek dominanciáját az EU és más országok is próbálták mérsékelni a törvényi intézkedésekkel, ám ez nem volt elégséges ahhoz, hogy érdemben visszaszorítsák a hatalmukat.

A Google, például, 2015-ben az Alphabet anyavállalat részeként egy olyan céggé vált, amely mára messze túlnőtte eredeti keresőmotoros gyökereit, de a PageRank algoritmus még mindig az egyik legnagyobb globális hatású eszköz maradt. A Google dominanciája szinte minden országban megkérdőjelezhetetlen, hiszen a legtöbb helyen az emberek több mint 90%-a Google-keresést végez. Az amerikai érdekek előtérbe helyezésének egyik legszembetűnőbb formája az, hogy a Google keresési eredményei gyakran az amerikai cégeket és szervezeteket részesítik előnyben, ezzel formálva a globális diskurzust.

Ennek következtében nemcsak gazdasági, hanem politikai hatalom is koncentrálódott az Egyesült Államokban. Az internet és a digitális kommunikáció terjedésével az Egyesült Államok kormánya számára is egy új lehetőség nyílt meg az elektronikus megfigyelésben, amelyet a 2001-es szeptember 11-i terrortámadások után még nagyobb hatékonysággal alkalmaztak. Az új Patriot Act, amely a Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) módosításával lehetővé tette a kormány számára, hogy magáncégektől kényszerítse ki az adatokat, tovább erősítette az Egyesült Államok dominanciáját az információk ellenőrzésében. Az internet tehát nem csupán gazdasági eszközként, hanem politikai manipulációs lehetőségként is szerepet játszik.

Ez a globális dominancia, amelyet az amerikai cégek birtokolnak, a jövőben is meghatározó szerepet játszik majd az információs térben. Az internet továbbra is az Egyesült Államok hatalmi stratégiájának egyik legfontosabb eszköze marad. Az online platformok hatalmas adatbázisokat tartanak kézben, és ezen keresztül formálják a világ véleményét, miközben saját piaci dominanciájukat is védik.

A globalizálódott világban, ahol az információ gyorsan áramlik, az Egyesült Államok cégei meghatározzák, hogy mi kerül előtérbe a digitális térben, hogyan alakítják az egyes országok közötti kapcsolatokat, és hogyan formálják a globális diskurzust. Az amerikai internetes cégek, mint a Google, Amazon, Facebook, vagy az Apple, továbbra is egyedülálló pozícióval rendelkeznek, és azok a jogi és gazdasági intézkedések, amelyek megpróbálják mérsékelni dominanciájukat, eddig nem bizonyultak tartósnak. Az internet tehát egy új típusú hatalmi térként szolgál, amelyben az Egyesült Államok dominanciája, bár folyamatosan kihívásokkal találkozik, továbbra is alapvető szerepet játszik a globális kommunikáció és gazdaság irányításában.

Hogyan működik a víz szállítása a növényekben: A virágok színváltozása
Hogyan készítsünk hatékony előadást videón keresztül?
Hogyan működik a pénzügyi szolgáltatások rendszere a modern világban?